G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - Máté Zsolt: A GRASSALKOVICH-KASTÉLY ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

322 "7 templom renoválása vagy teljes felépítése kétszázezer forint összköltséggel. 1 1 E házasság idején tehát - úgy gondoljuk - Pesten volt háza, 1 2 Csolnokon és Karván nemesi laka. 13 A gyors hivatali előmenetel, a személynöki megbízatás (1731. október 18.), a kiví­vott nexusok és a megszerzett birtokok teszik természetessé az élet következő állomását. Felsőbb pártfogással kötött házasságot báró Klobusitzky Klárával, báró Klobusitzky Ist­ván és az ősi családból származó, nagyon gazdag Kapy Klára leányával (1731. december 31.), s röviddel ezután maga is elnyerte a bárói rangot (1732. május 26.). Ez indíthatta új, magasabb rangjához méltó lakóhelyek kijelölésére. 1 4 Birtokainak súlypontja a húszas évek végén került Pest megyébe. A különálló birtokokat kellett összefüggő birtokká szerveznie. Hogy központjukul Gödöllőt választotta, annak első ismert írott nyoma egy sokat mondó címmel ellátott, 1733-ban kelt oklevél, a „Privilegium Juris Patronatus in Bonis Gödöllőiensibus", amely tehát egy sor falut mint gödöllői jószágot nevez meg, s amely a katolikus főúr birtoklásának fontos jegyéről, e falvak templomai kegyúri jogá­nak megszerzéséről tanúskodik. Gödöllőn lakásának tanúbizonysága, hogy leveleket keltez innen 1734-től. 1 5 Itt keresztelik Klára lányát 1735-ben, 1 6 s hogy nem csekély épü­letben, azt bizonyítja, hogy 1735-ben benne ülésezik Pest megye közgyűlése. 1737-től Grassalkovich több levele említi nagyobb, díszesebb vendégsereg itteni tartózkodását, s ez az az év, amelyből itteni lakhelyét Bél Mátyás Notitiájának Pest megyei kötete leírja: „Gödöllő [...] nunc Grassalkovitsianae, cuius heic secessus visitur." 1 7 A secessus szót Bod Péter így fordítja: fél felé való csendes hely. Bél Mátyás a Pozsony külvárosában lévő villákról szólva is használja ezt a kifejezést: „sunt vero extra haec, qualiacunque pomoeria, villae, omnis generis: urbanae, eximiis, non paucaes atque vo­luptariis secessibus hortisque instructae". A szót modern fordítások nyári laknak szok­ták nevezni, s ez bizonyosan nem helytelen, hisz a secessus a félrevonulást jelentő főnév továbbképzéseként olyasmit jelent, amelyet máskor tusculanumnak neveznek: félreeső helyet, szép természeti környezetben lévő épületet. S tekintve, hogy Gödöllő szépségé­ről, kies voltáról a 18. század folyamán oly sok szó esik, bizonyos, hogy Bél Mátyás is ezt a vonatkozást hangsúlyozta. A szó a megjelölt épület nagyságára nem utal. Grassalkovich káprázatos pályájának döntő éve az 1741. Ez az az év, amelynek ne­vezetes országgyűlésén a magyar nemesség Mária Teréziát uralkodójának fogadja. Azt a Mária Teréziát, aki ellen már megindult a franciák és a poroszok támadása. A magyar 11 DÁVID F. 1991/2 12 „Kérem Excellenciádot, méltóztassék engem tudósétani mikorra várjam erre Excellentiádot hogy [...] azon időre itt lehessek, mikoron szomorú özvegy házam is vélem edgyutt quártéllul lészen szolgálattyára Excellentiádnak." Grassalkovich Antal levele Károlyi Sándornak két hónappal felesége halála után. Pest, 1729. dec. 6. MOL P. 398. Missilisek No. 20802. 13 1732-ben Grassalkovich Karván vendégül látta báró Gyulait és feleségét. MOL P. 398. Missilisek No. 20825. 14 Ambícióját jelzi, hogy bárói címerébe felvette a Klobusitzky család címerképét, az íjat, a csillagot és holdat, a pajzstalpba a rokonságába tartozó Blaskovichok három vörös rózsáját, a sisakdíszek közé pedig édesanyja - Eg­resdy Zsuzsa - címeréből a hajdút. - Grassalkovich bárói címer a pesti Egyetemi (Pálos) templom bal oldali első mellékoltárán látható. 15 Az első ismert Gödöllőn kelt levél dátuma 1734. júl. 10. MOL P. 398. Missilisek No. 20839. 16 1735. máj. 19. Isaszegi Róm. Kath. Plébánia anyakönyve. 1.4. p. 17 BÉLM. 1737. III. 148. p.

Next

/
Thumbnails
Contents