G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
Dr. Gémesi György polgármester: ELŐSZÓ
7 ELŐSZÓ Gödöllő címerállata a kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán, mely az önfeláldozás jelképe és jól szimbolizálja Gödöllő viszontagságos, a történelem folyamán állandóan megújulásra kényszerülő múltját. Első okleveles említése 1349-ből származik. Szerencséjét jó földrajzi fekvésének köszönheti, közel esik a fővároshoz és szép a természeti környezete. Dombjai, erdői Nagy Lajos király óta uralkodók kedvelt vadászterülete. A török megszállás után Grassalkovich Antal megalapozta a település fejlődését, amikor egy uradalom központjává tette a helységet, pompás kastélyt épített ide, amit aztán az 1867-es kiegyezéskor koronázási ajándékként Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak adott a magyar állam. A királyi pár jelenléte miatt kedvelt nyaralóhellyé vált Gödöllő, majd a két világháború között Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája lett. 1945 után más irányt vett a fejlődés, nagyipar és lakótelep került az egykori királyi nyaralóhelyre, ugyanakkor a hajdani premontrei gimnázium helyére költözött az ország legnagyobb agráregyeteme. Az 1990-es rendszerváltozásnál úgy örököltük a várost, hogy az évszázadok, a különböző korszakok rajta hagyták a nyomukat. Ami megmaradt, azt fel lehet újítani, meg lehet menteni. Ami elpusztult, az pótolhatatlan, így annak nyomait már csak a város történetét feldolgozó könyvben találhatjuk meg. Gödöllő Város Képviselő-testülete fontosnak tartotta, hogy a várossá nyilvánítás 40. évfordulójára szülessen egy korszerű városmonográíia, és a Városi Múzeum kezdeményezését minden erkölcsi és anyagi eszközzel támogatta. Három év óta rendszeresen segíti a kutatómunkát és ebben az évben a könyv megjelenését, mely a város értékőrző politikájának újabb dokumentuma. Minden eddiginél alaposabb, új kutatási eredményeket tartalmazó monográfia született. Átfogó, történelmileg visszatekintő, a gödöllői nép társadalmi, gazdasági, szociológiai, művelődéstörténeti helyzetét, fejlődését a különböző korszakokban elemző mű látott napvilágot. Az elmélyült helytörténeti ismereteknek, melyek az országos események összefüggésébe ágyazottan jelennek meg, hasznát veszik majd a mai és a jövőbeli nemzedékek, a szülőföld szeretetére, megbecsülésére, a hagyományok ápolására, értékek őrzésére nevelve őket. Mivel Gödöllő egy uradalom központja volt, természetesen befolyást gyakorolt a környező településekre is, a szűkebb régióra, helyenként e hatás bemutatására is kitér a monográfia, de azért óvakodott attól, hogy túlértékelje a település szerepét. Reméljük, hogy ez a munka megbízható képet ad Gödöllő múltjáról és sok évtizeden át használható alapmű lesz a település történetével kapcsolatban. A könyvet haszonnal forgathatja az is, aki elmélyült szakmai érdeklődésből veszi a kezébe és az is, aki csak ismerkedni akar Gödöllő múltjával. Fontos szerepet tölthet be ez a monográfia az oktatásban is. A szűkebb haza múltjának, hagyományainak, az elődök alkotó munkájának az ismerete megerősíti a gödöllői diákokban a lokálpatriotizmust, a szülőváros iránti ragaszkodást.
