G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Mesterházy Károly: GÖDÖLLŐ FÖLDJE A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A HONFOGLALÁS KORÁBAN
70 Z) besnyő-Nagyfenyves, Fenyvesi Nagyút 28. hrsz.: 4689.), a pincegödör ásásakor talált sírt hitelesítve, összesen négy sírt tárt fel. Ezek egy korai köznépi temetőre engednek következtetni. Az első sír, amelynek nyomán kezdődött a leletmentés, még eredeti honfoglalás korinak látszó ruhadíszeket és ékszereket tartalmazott, de már nem eredeti szerepben, és a szokásosnál kevesebb számban. Például a mellkas bal oldalán egy csüngős veret került elő, de ez az ékszerfajta többnyire ingnyakdíszként fordul elő többedmagával. Gyakran 8-10-12 db is szegélyezi az ingnyakat, mintha egy nyaklánc lenne. Ugyanitt egy bronzgomb is volt, ami arra utal, hogy az elöl hasított inget vagy felsőruhát legalább egy gombbal zárták. A bal kéz csuklóján, az alkaron lánctöredék volt, szív alakú lemezzel, ami szintén szokatlan ékszerezési mód, hiszen eredetileg csak nyakláncként fordult elő ilyen ékszer, de akkor a nyaklánc teljesen vagy nagyrészt körbeéri, és ezen a láncon vannak a szív alakú ezüstcsüngők. Az ilyenféle viseleti szokások, amikor másodlagosan használnak fel honfoglalás kori ékszereket, ruhadíszeket, a 10. század végére és 11. század elejére jellemzők a nagy köznépi temetőkben. A másik sír szintén nőé volt, abban egy vas nyakperecet, gyöngynyakláncot és egy karperecet találtak. A másik két sírban mellékletek nélkül két kisgyerek feküdt. 9 1 A feltárt négy sírról csak annyit lehet mondani, hogy a 10. század végétől all. század első harmadáig bármikor megáshatták őket. De ez a négy sír már bizonyosan nem állt magában, a két nő és a két gyermek sírja egy temető része, amelynek mind korábbi és későbbi részei is vannak, mert all. század elején vagy a 10. század legvégén megnyíló temetőnk szinte alig van. A sírleletek teljesen szokásosak a magyar temetőkben és semmi sem utal besenyőkre. Az is igaz viszont, hogy eddig egyetlen besenyő sírt sem sikerült a korszak temetkezései közül elkülöníteni, még ha vannak is tipikus besenyő leletek, például az egyetlen vasrúdból álló szájvasú zabiák. Miről vallanak a legkorábbi településre utaló leletek? Űjra csak a régészeti topográfiai munkák eredményeire hivatkozhatunk. De nem célszerű időrendben vizsgálni a településre utaló lelőhelyeket, ez most másodrendű kérdés. Egy korai falu helyét sikerült megtalálni a mai belvárosban a kastély, az Alsópark, a Szabadság tér és a Petőfi utca táján, a Rákos-patak nyugati oldalán. 9 2 Mivel a legkorábbi leletek (csak) a 12. századig nyúlnak vissza, így bizonyos, hogy a falu az egykori Gödöllővel azonos. De azt is jelzi, hogy nem tartozik a legkorábbi települési rétegbe. Természetesen ez a kép néhány komolyabb leletmentő ásatással (fontosabb és nagyobb belterületi építkezéssel) módosulhat, ha korábbi településrészre is bukkannak. Ez azonban nem nagyon valószínű, hiszen maga a falunév is túl későn bukkant fel, és ez a két adat már egymást erősítve inkább a későbbi falu alakulás mellett szól. A Gödöllő határában települt falvak szinte sugár irányban veszik félkörben körül a várost. Északnyugaton a Szabadság tértől 2,5 km-re volt egy ma már névtelen 12-13. századi falu. Nyomait a Blaha Lujza fürdőnél és a Vőfély köznél figyelték meg. 9 3 Ettől nyugatra, 600-800 méterre, az Úrréti dűlőben az előbbi falu majorja lehetett. 9 4 Ez utób91 FODOR I. 1979. 80. p. 92 MRT XIII/3. 10/1, 10/43 lh. 93 MRT XIII/3. 10/29,10/30. lh. 94 MRT XIII/3. 10/32. lh.
