G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: AZ OKTATÁS KEZDETEI
416 az uradalom, 1850 után telepedtek le zsidók Gödöllőn. 6 7 Pécelen és Aszódon protestáns vallású urak, Rádayak, Fáyak, Podmaniczkyak nyújtottak védelmet a zsidóságnak. 6 8 Egy 187l-es tanfelügyelői jelentés szerint sok magániskola működött Pest-Pilis és Solt megyében, s ezek nagy része izraelita felekezeti iskola volt. Sajátos vallási helyzetbe kerültek a letelepedő zsidók. Kevesen voltak egy-egy faluban ahhoz, hogy hitközséget alkothatnának és rendezett felekezeti iskolát nyithatnának, ezért úgy oldották meg a problémát, hogy összeállt néhány család, bérelt egy helyiséget, fogadott egy tanítót, és úgynevezett magániskolát tartott fenn, amelyre inkább a zugiskola kifejezés illett. Nyolc-tíz gyerek járt egy-egy ilyen magániskolába, képzetlen volt a tanító, kis fizetéssel és gyakori cserélődéssel. A kényszer szülte ezt a helyzetet. Az izraelita vallásúaknak szükségük volt a héber tudományra, speciális oktatóra, nem kényszeríthették őket arra, hogy más felekezeti vagy községi iskola költségeihez is hozzájáruljanak és még külön héber tanítót is fogadjanak gyermekeik mellé. 1871-ben Gödöllőn is izraelita magániskola működött 25 növendékkel engedély nélkül. 6 9 OKTATÁS MÁRIABESNYŐN 1763-tól, a kapucinus rend besnyői jelenléte óta egy atya folyamatosan tanította egy cellában a besnyői és környező puszták gyermekeit ingyen. 7 0 A canonica visitatio följegyezte, hogy 1838-ban Singer Márton kapucinus barát oktatta a tanyasi gyermekeket, aki ezért a fáradozásaiért semmiféle bért nem kapott. 7 1 A 19. század végére azonban annyira megszaporodott a tanuló gyermekek száma, hogy a cella már szűknek bizonyult. „Évek óta ostromoltam a váci megyéspüspököt, Schuszter Constantin őnagyméltóságát - írta Odrobenyák János plébános a História Domusba - hogy, nagyon gazdag lévén, építessen Máriabesnyőn egy katolikus iskolát, búcsújáróhelynek megfelelőleg; nehogy a város elközösítse e szent helynek katolikus ügyét." 7 2 Odrobenyák János plébános terve azonban csak 1894-ben vált valóra. MAGÁNISKOLA A már több éve fennálló Makáry Györgyné leányneveidéje 1871-ben 15 növendékkel működött engedély nélkül. 7 3 67 1851. aug. 10-én anyakönyvezték az első születést Gödöllőn az izraelita anyakönyvben. GYÖRE Z. 1996. Izr. 11. 68 MOESS A. 1968. 32. p. 69 SZÁSZ K. 1871. 7-8. pp., 30. p. 70 Gödöllői História Domus. I. 125. p. 71 Canonica visitatio Gedellő. 1838. 38. p. GVM TD 2006. 66.1. 72 Gödöllői História Domus. I. 125. p. 73 SZÁSZ K. 1871. 30. p.
