G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
390 kerülve a legnagyobb Mária-kultusz megnyilvánulásának lehetett a tanúja, sőt tevőleges kiszolgálója, résztvevője. Kínos, fájdalmas lelki vívódásokat élt át, elvesztette belső békéjét. Hiába olvasta újra és újra az Új Szövetséget, „tanult hite elfoszlott, élete homályba süllyedt". 9 0 Biológiai értelemben is önmagára eszmélés következett be. P. Antonius egy verseskötetet adott Fesslernek mint olvasni szerető embernek: Hoffmannswaldau 91 válogatott költeményeit, amelyekből meglátta a szerelem szerepét az életben. Ezek a versek adtak neki némi ismeretet a két nem közötti különbségről. Ráadásul Nagy Boldogasszony napján jöttek a búcsúsok Besnyőre mindenhonnan a környező falvakból százával, ezrével, közöttük sok szép fiatal lány, hát „feledve lett az ég szenteivel együtt". 92 Ekkor tett jó szolgálatot neki Seneca ismerete, amit a móri gvárdiánnak köszönhetett. Morálja óvta meg a testi-lelki elfajulástól. Neveltetése egyoldalú volt, a világtól elzárt, szentimentális rajongásra épült. Ez a rajongó gyermekhit természetellenesen késő középkori volt a felvilágosodás századában. Nagy megrázkódtatást okozott a valósággal való szembesülés. A különböző felekezetek közötti kiegyenlítődés folyamatára (hiszen egy protestáns úr adta a katolikus Fessler kezébe a szabadelvű műveket), a jezsuita barokk világkép fellazulására és a janzenista reformkatolikus áramlatok terjedésére többek között Fessler példáját szokták felhozni a történészek. 9 3 Ez volt az első nagy nézetváltozás Fesslernél, ami később még többször megismétlődött nála. 9 4 Bár ez az első volt az alapvető és igazán jelentős nézetváltás: a vallásos gyermekifjúból felvilágosodott bölcselő lett. Az ifjú szerzetes nagy küzdelmet vívott önmagával. A sok évvel később írt regényeiben jelennek meg ekkori vívódásai, tépelődései hőseinek szájába adva, azok a hősök is eltévednek a hit és tudomány kérdéseiben, és szembeszállnak a természet törvényeivel. „Ezek a hősök újra meg újra olvassák a szentírást, az egyházatyákat, a zsinati határozatokat, imádkoznak, böjtölnek, virrasztanak könnyel szemükben, kétségbeeséssel szívükben, de nem tudják meglelni azt az egy gondolatot, amely körül énjük a régi biztonsággal építené föl új meggyőződésüket." 9 5 Kereste az utat, hogyan tudna kiszabadulni tisztességesen a kolostorból. Besnyőről 1775. szeptember elején azonban Nagyváradra küldték a rendi tanulmányok megkezdésére. 9 6 Még ugyanebben az évben a Bécs melletti Schwechatba rendelték feljebbvalói. Hazájában nem is tartózkodott többet huzamosabb ideig. Egy bő évet töltött tehát a besnyői kolostorban, 1774 júliusától 1775 szeptemberéig. Nagy olvasottsága, átlagon felüli tehetsége, kitűnő vitázó készsége már itt is megnyilvánult. Gyermekévei óta papoktól vezetett iskolákba járt, a kolostorban élve jobbára latin írókat olvasott. Ha itt-ott tiltott 90 HOLÉCZY M. é. n. 5. p. 91 Christian Hofmann von Hoffmannswaldau (1617-1679) német költő, drámaíró, műfordító. 92 HOLÉCZY M. é. n. 5. p. 93 MARCZALI H. 1885.1. köt. 303. p. KOSÁRY D. 1983. 284. p. 94 Ezt fejezi ki Peter F. Barton Fesslerről irott könyvének címe is: Jesuiten, Jansenisten, Josephiner (Jezsuita, janzenista, jozefinista). Bécs-Köln-Graz, 1978. 95 KOSZÓ J. 1923.12. p. 96 A besnyői História Domus éves szeptemberi felsorolásában Fessler, illetve rendi nevén: Innocentius már hiányzik a „Família Besnyőiensis"-ből. A História Domus megjegyzi, hogy „F. Innocentius Clericus et F. Joannes Sarcandes Clericus pro Studio Pholosophia Magno-Varadinum."
