G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
375 August Kotzebue (1761-1819) német drámaíró korának legsikeresebb és legtermékenyebb színpadi szerzője volt: 211 polgári drámát, történelmi tragédiát és lovagdrámát írt. Magyarországon 1834-1836-ban és 1839-ben 20 kötetet adtak ki műveiből magyar fordításban Kotzebue Ágost jelesebb színdarabjai címmel. Többször kiadták magyar fordításban az ifjúság számára írt történeteit is. Nagyon népszerű szerző volt Magyarországon, amikor megnyitották az új nagy pesti német színházat 1812-ben, akkor is tőle rendeltek a megnyitóra darabot, amely aztán Beethoven zenéjével nagy sikert aratott. Természetesen Fuzovits János németül is olvashatta Kotzebue drámai műveit, melyek 1828-1829-ben jelentek meg összesen 44 kötetben. Szerepel könytárában Fessler Ignác Aurél tízkötetes Magyarország története is, amely szintén németül íródott, és máig nem fordították le magyarra vagy J. G. Eisner munkája: Ungarn, durchreiset, beurtheilet und beschrieben. I-II. Leipzig, 1840. A világirodalomból Shakespeare (36 kötet), Schiller (37 kötet) Az ezeregyéjszaka meséi, a Don Quijote és Rousseau művei emelendők ki. A magyar munkák közül Kisfaludy Sándor, Kisfaludy Károly, Szigligeti Ede, Jósika Miklós könyvei, Fényes Elek Magyarország leírása című műve, Márton József (1771-1840) német szótára alkotta a könyvállományt. A könyvek egy részét Bartal János ügyész és Sztregovai János református tanító vásárolta meg. Bartal János dédunokája, Hegedűs László, aki örökölte a dédnagyapa könyvtárát, így írja le a Fuzovits gazdatiszttől származó köteteket: „A legkülönbözőbb művek egyforma zöld vászonkötésben, egyforma piros bőrnégyszög a kérgükön arany kerettel és benne nagy, díszes F betűvel. (...) Egy teljes Shakespeare-sort a Premontrei Gimnáziumnak ajándékoztam a 40-es években, Goethét, Schiller egyetlen prózai művét (A 30 éves háború) és más ilyet egy barátomnak adtam. Négy hatalmas kötet magyar-latin-német szótárt antikvár vette meg. Ha egy gazdatisztnek ennyi volt, akkor a jószágkormányzó Mednyánszkynak nyilván még több.. ," 4 6 A canonica visitatiók jóvoltából három könyvlajstrom maradt fenn: kettő a katolikus parókia könyveinek listáját tartalmazza 1818-ból és 1838-ból, egy pedig a gödöllői katolikus pap (adminisztrátor) saját könyveit sorolja föl az 1838. évben. 1818-ban 14 könyvet, 1838-ban 25 könyvet vettek listába a parókián, az adminisztrátor magánkönyvtárában pedig 28 könyvet. A parókián ugyanaz a 12 alapkönyv található meg 1818-ban és 1838-ban is, feltehetően az 1611. évi nagyszombati főegyházmegyei zsinat előírásának köszönhetően, mely arra kötelezte a plébánosokat, hogy haláluk után egyházukra, plébániájukra hagyják könyveiket. 4 7 A papi inventáriumban található a Biblia latin fordításban (1750-es bécsi kiadás), a Káldi-féle magyar Biblia (Nagyszombat 1732), Pázmány Péter Ünnepi s vasárnapi prédikációk című könyve (Nagyszombat, 1695), Francois Julien Dallen: A Római Katholika Tudomány igazsága. Nagyszombat, 1814. és így tovább. Vannak olyan könyvek, amelyek a parókián is megvannak, meg az adminisztrátornál is: például Pichler Jus Canonicum a (Wirtyburg, 1752), Gabriel Antoine: Universa Theologia Morális című műve (Bécs, 1776) vagy Joan B. Lang: Institutiones Catechetica Germanica Diamate 1805-ös, immár az ötödik kiadást megért könyve. 46 HEGEDŰS L. 1986. 47 M ADAS E. - MONOK 1.1998.155. p.
