G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
373 használatban is megnyilvánuló magyar öntudat, mellyel csatlakozott a magyar nyelv elterjesztésére irányuló csekély számú törekvéshez. Amikor a kor általános iránya inkább az elmagyartalanodás felé vezetett, ő a nemzeti műveltség meghonosításán fáradozott. Grassalkovich a hagyományos rendi felfogás híve volt a felvilágosult abszolutista felfogással szemben. E kétféle felfogás az 1764/65-i országgyűlésen konfrontálódott a legpregnánsabban. Grassalkovich a feudális rendi érdekeket védelmező gróf Batthyány Lajos nádor és gróf Barkóczy Ferenc esztergomi érsek oldalán állt. Noha a késő barokk kor rendi álláspontjának híve volt Grassalkovich, mégis az őt jellemző tulajdonságok: a józan értelem és hasznos emberség felvilágosult személyiséggé tették. A nemzeti öntudat jegyében magyar nyelven írott irodalmi művével már a hazai felvilágosodás öntudatlan előkészítői közé sorolható. AZ URADALOM MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI SZEREPE Grassalkovich (II.) Antal édesanyjának 1781-ben bekövetkezett halála után átalakításokat végzett a gödöllői kastélyon és színházat építtetett a déli szárnyban. 3 4 Újabb kulturális létesítménnyel bővült a kastély és Gödöllő. Természetesen ezt csak a hercegi család és szűkebb környezete élvezte alkalmanként, általában amikor a nyári hónapokat Gödöllőn töltötték. Pesti, budai, győri társulatok vendégszerepeltek a gödöllői teátrumban. Johann Peter Mayer, Franz Jakob Scherzer és Philipp Berndt vezette a herceg gödöllői színházát. 3 5 A herceg saját zenekart tartott fenn. Sok neves személyiségnek volt köze az uradalomhoz, vagy úgy, hogy a szülők ott dolgoztak uradalmi tisztviselőként, vagy úgy, hogy ők maguk voltak egy ideig az uradalom alkalmazottai. Gödöllőn született Török Ignác (1795-1849) honvéd tábornok, aradi vértanú, akinek az édesapja a Grassalkovich-uradalomban volt kasznár, számvevő, adószedő. 3 6 Ugyancsak gödöllői születésű Kovacsóczy Mihály (1801-1846) író, publicista, az első magyar napilap megteremtője, akinek a nagyapja, Foltin (Foltényi) János (1722-1799) különböző beosztásokban dolgozott az uradalomban. 3 7 Kelemen László (1760-1814), a későbbi színész, színigazgató, végzett jogászként 1788-ban a gödöllői Grassalkovichuradalom ügyészeként kezdte pályafutását, és itt dolgozott mindaddig, amíg 1790-ben színésznek nem állt. 3 8 Akkor már működött a Grassalkovich herceg színháza Gödöllőn, lehet, hogy éppen ez keltette föl Kelemen László érdeklődését a színházi szakma iránt. Mivel a (II.) és (III.) Grassalkovich inkább külföldön tartózkodott, keveset volt Gödöllőn, ezért az uradalmi tisztviselőkre hárult nemcsak a birtok irányítása, de a kastélytulajdonos képviselete is. A hivatalnokok rendszeresen megjelentek a jelesebb egyházi és világi eseményeken: évnyitó és évzáró ünnepély a felekezeti iskolákban, műkedvelő 34 VARGA K. 2000. 35. p., STAUD G. 1963. II., KOSÁRY D. 1983.679. p. 35 LÁM F. 1938. 19., 28. p. 36 GYÖRE Z. 1996. Róm. kat. 768. 37 GYÖRE Z. 1996. Róm. kat. 480., 859., FALLENBÜCHL Z. 1997. 59. p. 38 HABERMANN G. 1992.143. p.
