G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Kővári Klára: GÖDÖLLŐ AZ ŐSKORBAN

34 tekezletét, amelyen Dobozin, Rádayn és Rómeren kívül 25, név szerint ismert személy jelent meg, továbbá „még számos polgár", ahogy Dobozi írja. Az alakuló értekezleten elfogadták a Dobozi István által összeállított alapszabály-tervezetet, amely kimondta az egylet megalakulását, és megfogalmazta annak célját: „Gödöllő és vidékén, sőt bárhol felfedezett minél több történelmi és régiségi tárgyat egybegyűjteni, és közművelődés előhaladása szempontjából az egylet költségén állandóan Gödöllő városában fentartandó történelmi és régészeti muzeumot létrehozni, tárgyait a közönség használatára kiállítani; értekezletek s felolvasások által a történelem és régészet iránti érdeklődést a közönségben felébreszteni és a nevezett tudományok ismeretét terjeszteni."

6 A belügyminiszteri jóváhagyás után az 1876. február 6-án tartott alakuló közgyűlésen megválasztották a tisztviselőket, és létrejött a választmány; az elnök Rómer Flóris, a titkár pedig Dobozi István lett. Az év folyamán a tagok száma alaposan megszaporodott, az Egylet első évi jelentésében 5 alapító és 175 rendes tag szerepel. A múzeumi gyűjtemény létrehozása érdekében az 1876. februári gyűlésen történtek az első lépések. Ekkor ugyanis Dobozi István, valamint Szontágh Gusztáv gödöllői csendbiztos régészeti és numizmatikai tárgyait az Egyletnek ajándékozta; Závodszky István valkói jegyző pedig letétként adta át „kő-, bronz- és vas tárgyakból álló és külön szekrényben foglalt"

7 gyűjteményét. A további adományozásoknak, illetve kisebb részben vásárlásoknak köszönhetően az Egylet első évi jelentésében már arról olvashatunk, hogy 1876-ban a múzeum régiségekből álló gyűjteményében több mint félezer tárgy van.

8 A gyűjteményt a gödöllői casino-egylet egyik helyiségében, 4 szekrényben mutatták be.

9 Érdemes megemlíteni, hogy könyvtárat is létrehoztak, s ez főleg régészeti tárgyú munkákból állt.

1

0 Az 1876. szeptemberi Őstörténelmi Kongresszuson külön vitrinben állították ki a város és környékének régészeti leleteit, amelyek részben a múzeum anyagából, részben a tagok magángyűjteményéből kerültek oda. A kongresszus után, 1876 októberében Závodszky István kiállított tárgyainak 27 „legértékesebb" darabját - gyöngyöket, fibulákat, kőeszközöket - a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.

1

1 Sajnos a Muzeum-Egylet nem volt hosszú életű. Az 1877. évi működésről szóló jelentésben még a gyűjtemény gyarapodásáról számoltak be, és célul tűzték ki annak rendezését is.

1

2 1878-ban azonban gyakorlatilag megszűnt az Egylet tevékenysége, a gyűjtemény pedig szétszóródott.

1

3 Az Egylet elsorvadása utáni években Závodszky István folytatta Gödöllőn és környékén a régészeti leletek gyűjtését. 1879-ben betegsége miatt lemondott a valkói jegy6 Gödöllő és vidéke.. .1877. 14. p., 2. § 7 Gödöllő és vidéke... 1877. 73-74. pp. 8 Gödöllő és vidéke... 1877. 74. p. 9 DOBOZI 1.1877.12-13. pp. 10 Gödöllő és vidéke... 1877. 73. p. 11 ZÁVODSZKY I. 1868-1890. 34/1876. tétel utáni bejegyzés. A leletek: MNM 278/1876.1-26. 12 Gödöllő és vidéke... 1878. 13 ASZTALOS I. 1981. 25-26. pp. Van azonban arra is adatunk, hogy a gyűjtemény néhány tárgyának sorsa szerencsésebben alakult: így 1877-ben a Magyar Nemzeti Múzeum ismeretlen lelőhelyű honfoglalás kori leletegyüttest szerzett a Gödöllő és vidéke Muzeum-Egylettől: HAMPEL J. 1900. 566-567. pp., XXV. t.