G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

Kerényi Zoltán: A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA

28 Az elmúlt fél évszázad legcsapadékosabb éve 1955-ben volt (855 mm), míg a legaszályosabb év 1992-ben (336 mm).

7

7 Az egy nap alatt leesett maximális csapadék Gödöllőn 115 mm volt, Gyomron 203 mm.

7

8 Az eső jégeső formájában is érkezhet, Gödöllő azonban - szerencsére - nem sorolható az erősen jégesős vidékek közé. A jégesős napok 1890 és 1972 között 59-szer fordult elő, leggyakrabban májusban.

7

9 A havas napok száma átlagosan 21, az utolsó havas nap átlagos dátuma március 19., az elsőé november 25. Az évi hótakarós napok átlagos száma 46 (36-40), az átlagos maximális hóvastagság 22 cm, a maximális hóvastagság 70 cm.

8

0 NAPSÜTÉS, KÖD- ÉS SZÉLVISZONYOK Gödöllő környékén a napsütéses órák száma éves szinten átlagosan 1950-2000 óra között ingadozik. Gödöllőn a ködös napok száma évente 30-40 között van, de a dombságban nagyobb eltérések is mutatkozhatnak az egyes területeken. A hűvösebb, szélvédett völgyekben gyakrabban képződhet köd (pl. Szárítópusztán).

8

1 A tájra legjellemzőbb szélirány az észak-nyugati, minden évszakban ez a szél az uralkodó. Ezen kívül nagyobb százalékos arányt ér el még az észak-keleti szél. Legritkábban déli és keleti szél fúj.

8

2 Az átlagos szélsebesség 3 m/s, a kiemelkedő pontokon valamivel gyorsabb: 3,5 m/s.

8

3 Az uralkodó észak-nyugati szél nem használ Gödöllő levegőjének, mivel a várostól északra haladó M3-as autópálya felől a szennyezett levegőt épp a városra fújja. 77 JENEY L. - KRASSAY L. 1997., SZABÓ L. 1998., Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati adatai. 2005. 78 BÁLINT G. 1977., MAROSI S. - SOMOGYI S. 1990. 79 BÁLINT G. 1977. 80 BÁLINT G. 1977., MAROSI S. - SOMOGYI S. 1990. 81 BÁLINT G. 1977. 82 BÁLINT G. 1977. 83 MAROSI S. - SOMOGYI S. 1990.