G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A GRASSALKOVICHOK BIRTOKLÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG - A MEZŐVÁROS NÉPE
228 zősége idejét csak így adja meg a forrás. Felesége, a kunszentmiklósi Aczél Julianna (1787-1868. máj. 28.) „öregségben" Gödöllőn hunyt el. Végül megemlítjük Vrankovics Antal (1804-1865. aug. 18.) nádasdi születésű jegyzőt, aki Gödöllőn a 9., 24-25. számú ingatlanok tulajdonosa volt. Paulovics és Vrankovics jegyzők katolikusok, a többi református, itt is megállapítható a református dominancia, különösen ha Csiszár László 38 évig, tartó jegyzőségére gondolunk. A községbíró fogadja meg a község pásztorait, kocsmárosait, molnárjait, csőszeit, kerülőit, tanítóit, harangozóit stb. Ezek korabeli elnevezéssel a „község cselédei". A szadai bíró, Jónás János 1771. évi lajstromába betűzött cédula tanúsága szerint nyolc szadai jobbágy véresre verte a gödöllői molnárokat, büntetésük fejenként 3 forint volt, a teljes összeget, 24 forintot a szadaiak megvitték a gödöllői bíró kezéhez." A községi kovácsok Gödöllőn fát vásároltak szénégetés céljára az 1780-as években. 1 2 A gödöllői bíró panaszolta írásban 1799-ben, hogy a Grassalkovich-uradalom (dominium) elfoglalta a községi legelőt és mivel az ügy kivizsgálására kirendelt bizottság kiszállása késik, a gödöllői jobbágyok már kénytelenek marháikat eladni legelő hiányában. 13 A református Urbán Mihály (1756 - 1814. máj. 15.) 22 évig volt harangozó a református templomban, gyermekei az 1780-1788 közötti időben születtek, felesége Barna Judit, 1779. ápr. 3-án kötöttek házasságot. A következő református harangozó, akiről tudunk, Jámbor István (? - 1849. nov. 16.), felesége Matuz Judit, akitől a gyermekei 1811-1830 között születtek. A földesúri robot mellett állami robotot is kellett teljesítenie a jobbágyoknak, melynek szervezése szintén a községbírói szervezetre hárult. A szadai Jónás János bíró és jobbágyok 1769. szeptember 11-én Gödöllőről Hévizgyörkre, úgynevezett egy stációra forspontban vitték 16 lóval a sereg ágyúit. A Napóleon elleni háború során Alekszandr Vasziljevics Szuvorov herceg vezette orosz sereg 1799 első negyedében átvonult Magyarországon a német, illetve itáliai hadszíntérre. Valamilyen ellátó, kórházi részleget, egyéb csapatrészt hátrahagyott Pesten. Másként nem értelmezhető, hogy 1799. június 22-én a veresegyházi jobbágyok szekerei Gödöllőről Pestre szállították „az Moszka sereg öli fáját". Ezután fél évszázaddal később ismét itt volt a „muszka sereg", 1849-ben bizonyos Adlerberg cári tiszt Gödöllőn hadisarcot követelt Eisner János bírótól. A forradalom és szabadságharc leverése után Farkas Károly gödöllői jegyzőt elmozdították hivatalából, és 1855-től a „megbízható" cseh Alexander Prenosilt nevezték ki jegyzővé. Gödöllőn a 343. és 347. házszám alatt lakott a családjával. Két fiú gyermeke 1857-1859 között született a mezővárosban. Az utána következő városi jegyző Szvoboda József volt, aki ugyancsak a 347. és 348. sz. házban lakott, feltételezzük, hogy ez egy szolgálati lakás volt. Őt követte Jánosy (Jankovics) Pál jegyző az 1860-as években. 11 HORVÁTH L. 1990. 155. p. 12 WELLMANN I. 1933. 145. p. 13 WELLMANN 1.1933. 91. p.
