G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A GRASSALKOVICHOK BIRTOKLÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG - Farkas József: GÖDÖLLŐI URADALOM TÖRTÉNETE
215 tanácskozást tartottak Gödöllőn, melyen részt vett Procopius György ágens és Bartal János ügyvéd is. Vecsést, Örkényt és Kakucsot a nyílt parancs 19. §-a szerint „contractuális telepítvény"-nek minősítették és döntést hoztak arról, hogy az elmaradt tartozások behajtása érdekében az uradalom azon nyomban indítson pert a falvak ellen. 8 1 Az úrbéri viszonyok rendezése már az áprilisi törvények előtt megkezdődött az uradalomban. Az 1832-36-os országgyűlés döntése alapján 1836-ban törvény született, mely lehetővé tette a telekállomány személyre szóló elkülönítését és a közös legelők elkülönítését. Mivel a gyapjúkonjunktúra idején a földesurak egyre nagyobb nyájakat hajtottak a közös legelőre, a jobbágyok érdekeltek lettek az elkülönítésben. Országosan ezzel 1/3-dal csökkent a közös legelők területe, mely később a házas zselléreket érintette kínosan. Nyolc házas zsellér kaphatott ugyanis egy telek után járó legelőhányadot, ami az uradalomban 10-12 hold volt. A falvak az uradalomban is éltek a legelők elkülönítésének lehetőségével. A teljes elkülönítést csak Gödöllő és Dány kérte. Az eljárás módja az volt, hogy az uradalom ellen úrbéri pert kellett indítani annak úriszéke előtt. Gödöllő 1839. január 18-án indította el a pert Pest megye tiszti ügyvédjének felperessége mellett, aki a város pártfogását felvállalta. Az 1843. szeptember 27-én hozott úriszéki ítélet után megkezdődött a határ felmérése a belsőségek és külsőségek vonatkozásában az 1770-es úrbéri szerződés szerint. Mindezekről térképek készültek. A telekkönyvet 1844. március 10-én hitelesítették. Mielőtt azonban a végleges jóváhagyás megtörtént volna a 48-as törvények értelmében, 1848. július 23-án barátságos egyezség született a mezőváros és az uradalom között a jobbágyfelszabadításról. A megegyezés értelmében 1849-ben megtörtént a határrendezés és elkülönözés, valamint tagosítás. Mivel ezt az egyezséget senki nem támadta meg, így az az 1853-as úrbéri pátens értelmében hatályba lépett. Ám ez a sima ügy sem záródhatott le gyorsan, az úrbéri törvényszék még csak 1857-ben küldött ki hitelesítő mérnököt Győri Lajos személyében és csak ezután következhetett a törvényszék által az egyezség végleges meghitelesítése. 8 2 Dány azonos pártfogó segítségével a gödöllőihez hasonlóan indította meg a pert. Ennek részletezését az indokolja, hogy ránk maradt a teljes iratanyag, mely betekintést enged az úrbérrendezés teljes menetébe. Dány, miután az uradalom kormányszékét (tisztiszék) értesítette a per megindításáról, az kiküldte Clementis Móric uradalmi mérnököt, hogy végezze el a szükséges felméréseket és adjon tájékoztatást az elkülönítések dányiak által óhajtott módjáról és kivitelezhetőségéről. A mérnök már 1840. február 1jén benyújtotta jelentését. Számára az első feladat volt a telkek számának és nagyságának az úrbéri szerződésekkel egybehangzó megállapítása és a helybeliekkel való egyeztetése. Ezután következett a telek elkülönítések óhajtott módjának megállapítása. A többség a háromnyomásos gazdálkodást figyelembe véve, három darabban kívánta kiméretni a szántót és negyedik tagban a rétet. Ezt a mérnök elfogadhatónak javasolja a talaj hasonlósága és a földeknek a faluhoz közeli fekvése miatt. Majd javaslatához hozzáteszi: „Vajha egy egész nemzet forró és céllszerű kívánatát Pest megyében legelsőbb is kegyelmes Her81 GVM Levéltár 6/c. 1853. 82 GVM Levéltár 6/c. 1857.
