G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
Kerényi Zoltán: A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA
20 f) Az Alsó-Tápió gödöllői-dombsági szakasza Maglód és Gyömrő mellett Mendén keresztül folyik. A Felső-Tápióval már a dombságon kívül, Tápiószentmártónnál egyesül. 3 0 Mesterséges tavak Ezeket a tavakat a patakok felduzzasztásával hozták létre. Rendeltetésük egyrészt a kistáj vízhiányának pótlása volt - bár a legtöbből ma már nem öntöznek -, másrészt vízimalmok működtek rajtuk és halastavakként is szolgáltak. Ma többségük horgásztóként és üdülési, pihenési céllal üzemel. Ezek a tavak a következők: a) Gödöllő - Isaszeg közötti tórendszer (Malom-tavak), b) Úrréti-tó, c) Babatpusztai tórendszer, d) Egres-völgyi tavak, e) Bika-tó, f) Veresegyházi-tavak. a) A Gödöllő és Isaszeg közötti halastavakeit a Rákos-patak felduzzasztásával hozták létre a XIX. század végén, Gödöllő határában vízimalmokat hajtott. A város DK-szélétől Isaszegig húzódik, 14 tóból áll, de a tórendszer középső részétől ÉNY-i irányban a KisRákos is táplált két kisebb tavat (Petőfi tavak), melyek mára sajnos teljesen kiszáradtak. A tórendszer partján ma nagyrészt üdülők sorakoznak, a tavak hasznosítása horgászat révén történik. A tavak vízminőségi és vízmennyiségi problémái együtt jelentkeznek, ugyanis a Rákos-patak vízhozama csekély, a gödöllői szennyvíztisztítóból származó vízpótlás pedig nem tökéletesen tisztított vizet szállít a tavakba. A tórendszerben komoly környezetvédelmi probléma a helyenként 1-1,2 m-t is elérő fenékiszap. Természetvédelmi jelentősége csak az Isaszeg községhez tartozó Tőzeg-tavaknak van. 1993ban javaslat történt az egész tórendszer természetvédelmi területté alakítására, illetve egy nagyobb kiterjedésű bioszféra park létesítésére, de később ez nem valósult meg. 3 1 b) Az Úrréti-tó medre szintén mesterséges, mai mérete kb. 0,5 ha, a XX. század elején a Gödöllő-Veresegyház vasútvonal építése során a tó területe és az azt körülölelő vizenyős rét is jelentősen leszűkült. Belőle ered a Fiók-Rákos. c) A Babatpusztai tórendszer az Aranyos-patak völgyében fekszik, annak vizének felduzzasztásával hozták létre az 1930-as évek végén. Haltenyésztésre 1974-ig használták, ma a tavak egy részén libatelep működik, másrészük hasznosítás nélküli. 3 2 30 Gödöllői-dombság. Turistatérkép. 1996. 31 LACZA P. ET AL. 1993., Gödöllői-dombság. Turistatérkép. 1996., SZÉKELY E. et al. 1997. 32 ASZTALOS I. - HORVÁTH L. 1989., NOVÁKY B. et al. 1998.
