G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

Kerényi Zoltán: A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA

18 A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG VÍZRAJZA FELSZÍNI VIZEK J7 A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. A patakok nem bővizűek, vízjárásuk szeszélyes. Az összárterület 14 km

2, aminek csaknem fele belterület és szántó, a felénél valamivel több a gyep és erdő. A patakok felduzzasztásával több helyen mesterséges tavakat hoztak létre, melyek részben halastavakként, malomtavakként vagy meliorációs célú tavakként szolgáltak, szolgálnak. Gödöllő térségében természetes állóvíz nincs.

1

8 Patakok A már említett vízválasztó vonaltól nyugatra eső források vizei a Dunába, a keletre esők a Tiszába torkollanak. A Duna vízgyűjtőterületéhez tartozó, a Gödöllői-dombságon eredő patakok: a) Sződrákosi-patak, b) Rákos-patak, c) Szilas-patak, d) Mogyoródi-patak. a) A Sződrákosi-patak a szentjakabi erdőkben ered, felduzzasztása révén hozták létre a veresegyházi tavakat (Pamut-tó, Ivacsi-tó, Malom-tó). A patak mentén több helyen országos jelentőségű védett lápok húzódnak.

1

9 b) A Rákos-patak 37,5 km hosszú, a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság meghatározó vízfolyása. A patak fő ága a Margita lábánál, Gödöllő és Szada határán, az ún. Fiók-Rákos az Úrréti-tóból, a Kis-Rákos pedig a repülőtér környékén ered. Érdekességként említendő, hogy az Ős-Rákos forrása egykor Isaszeg alatt volt és az Ős-Tápió fakadt a mai Rákos-forrás helyén. Az Ős-Rákos forrása 16 000 éve belehátrált a Tápióba, s annak felső szakaszát „lefejezte". Ezt a kaptúrát segítette, hogy a Tápió a Tápiószentgyörgynél történő felszínemelkedés miatt Isaszegtől délre elakadt, vizét később egy alsóbb forrásból nyerte.

2

0 A Rákos kis esésű patak, a főág forrásának vízhozama változó, Gödöllő belterületén átlagosan 0,27 m

3/s. A patak mentén természetes vegetációt alig találunk, kiegyenesített medrének (II. József-kori - 1785 körüli - adatok szerint 22%-kal hosszabb volt, mint ma) jelentős része betonburkolatú. Sajnos sok vízi környezethez kapcsolódó probléma kötődik a Rákos vizéhez: szennyezett csapadékvíz befolyások, illegális szennyvíz bevezetések, mederbe dobált különféle szennyező anyagok, az egykori blahai fürdőhely mára elhanyagolt területének kérdése.

2

1 18 ASZTALOS I. - HORVÁTH L. 1989., MAROSI S. - SOMOGYI S. 1990. 19 Gödöllői-dombság. Turistatérkép. 1996., TATÁR S. - TAMÁSI J. 2005. 20 HELTA1 M. 1975. 21 HELTAI M. 1975., LACZA R et al. 1993., Gödöllői-dombság. Turistatérkép. 1996., SZÉKELY E. et al. 1997., SZÉKELY E. 1997., Gödöllő környezeti állapot térképe 2005.