G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A GRASSALKOVICHOK BIRTOKLÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG - Farkas József: GÖDÖLLŐI URADALOM TÖRTÉNETE
r 163 A GÖDÖLLŐI URADALOM TÖRTÉNETE AZ URADALOM KIALAKULÁSA Az elszegényedett nemesi családból származó, szerencsés csillagzat alatt született Grassalkovich Antal (1694-1771) a 18. század derekára a gödöllői uradalma mellett már egész „birodalom" tulajdonosának mondhatta magát. Birtokában volt a gödöllői mellett a hatvani, ivánkai, debrői, komjáti és bajai uradalom is. Hasonló családok számára a karriert az jelentette, ha leteszik az ügyvédi vizsgát, és hivatalhoz jutnak a vármegyénél vagy valamelyik földbirtokos uradalmában lehetnek ügyvédek. Grassalkovich azért született szerencsés csillagzat alatt, mert 1715-ben az ügyvédi vizsga letétele után rögtön udvari szolgálatba került. 1 Köszönhette azt nyilván kiváló előmenetelének, képességeinek - melyekről később tanúságot tesz - és annak, ami nélkül ez lehetetlen: patrónusának. 1690-ben alakult meg az Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Comissio), mely érdemi működését 1715 után kezdte el. A bizottság feladata volt a török kiűzése után a birtokok tulajdonjogának tisztázása, a jogos örökösök igényeinek igazoltatása. A területi bizottságok munkáját a Magyar Királyi Kamara felügyelte, melyben fontos szerep jutott a kerületi ügyészeknek, ügyvédeknek. Grassalkovich 1716-tól a Budai Kamarai Kerület fenti tisztségébe került. Négy év után ebből a tisztségből nevezi ki őt III. Károly királyi jogügyi igazgatóvá, 1724-től kamarai tanácsos, 1727-től pedig már ő áll az Újszerzeményi Bizottság élén. 1731-től királyi személynök, 1732-ben bárói címet kap III. Károlytól. Szerepe volt az országgyűlésben a Pragmatica Sanctio elfogadtatásában. 1741ben, a 7 éves háború idején egyike volt azoknak, akik Mária Terézia ingadozó trónját a poroszoktól elszenvedett vereség után megmentették azzal, hogy az országgyűlésben az „Életünket és vérünket!" („Vitám et sanguinem!") felhangzott a magyar főrendek részéről. Mária Terézia hálája nem maradt el, tőle 1743-ban grófi címet kapott, 1748-tól második koronaőr lett, 1767-ben pedig megkapta a királynőtől a Szent István-rend nagykeresztjét. A királynő megtisztelte őt azzal is, hogy meglátogatta gödöllői kastélyában. Grassalkovich Antal, noha teljes karrierjét a bécsi udvarnak tett szolgálatainak köszönhette, mint ízig-vérig magyar arisztokrata írta be nevét a magyar történelembe. Pesten, Pozsonyban, vidéki kastélyaiban, Gödöllőn élte le az életét, nem kívánt osztrák és bécsi lenni. Az 1760-as években a Bácska, Bács megye újratelepítésében, konszolidálá1 A Grassalkovich családdal, a gödöllői uradalommal foglalkozik ZÁVODSZKY L.1931., WELLMANN I. 1933., ODROBENYÁK NEPOMUK J. 1875., RIPKA F. 1896., HORVÁTH 1.1941. Újabb irodalomban: LÁBADI K. 2003., VARGA K. 1997., VARGA K. 2000., FALLENBÜCHL Z. 1997. Mivel elsősorban az újabb kori szerzők érdemeként, különösen Gödöllőn, a család históriája eléggé ismert, ezért a jelenlegi munka csak előzményekként taglalja ezt az időszakot, és a leglényegesebb részeket ismerteti.
