G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL BOSSÁNYI KRISZTINA FÖLDESURASÁGÁIG (1686-1737)
150 Z? nyarán, ugyanakkor a pest-budai császári helyőrség is kiterjesztette rá működési területét. A kuruc Pest-Pilis-Solt vármegye hatósága kiszorult a megye területéről, Egerben, Gyöngyösön stb. tartotta üléseit. Munkács várából II. Rákóczi Ferenc fejedelem levelet küldött (1710. június 7-én) Esterházy Antal tábornagyhoz, mely nagyon értékes a számunkra. Ebben olvashatjuk: „Ezen utolsó szükségre kívántam vala én conserválni az gödöllői vermet, és az turai, györki templomban lévő gabonát, melynek látogatására elküldhet Kegyelmed; ha peniglen ott nem találkoznék: kerestesse Kegyelmed másutt, hogy az mindennapi kenyere legalább a hadnak kitessék, - míg peniglen az collectáltatik: lehet a szolnoki magazinumból élődni, s az másunnan hordandó gabonával azt supplealni." 6 8 Esterházy Antal tábornagy, hűséges híve Rákóczinak, már nem tudott bevonulni Gödöllőre és környékére, hogy a vermes gabonát felélje. A kuruc sereg különös hadtáp-eljárása volt, hogy százszám hagyott maga mögött, amikor visszavonult, gabonás vermeket, melyek később újra előretörését segítették elő. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a nép között nem akadt áruló és a gabona nem jutott az ellenség kezére. Valószínűleg kuruckori gabonás vermeket ismerünk Bagról, Szadáról a Vároldalból és Veresegyházról Ivacsról. 6 9 A kuruc Pest-Pilis-Solt vármegye Gyöngyösön 1710. július 7-én még a megyei tisztviselők számára járó árpa-kivetést készített, melyben Gödöllőnek 20 kila árpát kellett volna beszolgáltatnia. 7 0 Ez nyilván már nem történt meg. Az előbbiekben említett Mágocsy Mihály, esküdtje a kuruc vármegyének, úgy látszik, sikeresen állt át a labanc oldalra, mert Laczkovics László labanc alispán rá hivatkozik 1710. szept. 14-én kelt levelében, melyet az isaszegi, gödöllői, bagi, hévizi, hévízgyörki, aszódi, domonyi, szilágyi, vérségi „becsületes" bíráknak küldött. „Mágocsy Mihály Uram eő kegyelme Panasz képpen irja Levelében, hogy noha már edjnéhány Currenseit kibocsájtotta légyen közitekben, azok által meg parancsolván, hogy az eő kegyelme által kivánt Gyalog munkás Embereket, és Héti Soros szekereket bé küldöttétek volna Váczra: mindazonáltal az eő kegyelme parancsolatit Semmibe haitván meg vetettétek, és sem az Embereket, sem az szekereket mindedighis bé nem küldöttétek, vágjon már példátok, mit követet el oda való Commendáns Uram a szófogadatlanságért a Turaj és Aszódy Birákkal, nem különben az Hévizi Emberei, mégis illy vak merőképpen a féle peldáktulis nem retteghvén, ezeket merészeljtek cselekedni, nem csodálhattya azért senki, hogy illy dolgok történnek, mert érdemetek vágjon reája. Ennekokáért vévén ezen Levelemet, minden halogatás nélkül, sem órát, sem napot nem mulatván, az reátok ki Íratott Embereket, és szekereket minden fogiatkozás nélkül nagj sietséggel külgjétek bé Váczra. Ebben hogj ha külömbet merészeltek cselekednj, bizonyossan el hitesétek magatokkal, hogj Birájotokot, némelly Eskütt Társajvai edgyütt vagj fel nyársollyák, vagj fel akasztyák, avagj meg Lövödözik, e lészen szófogadatlanságtoknak méltán érdemlet jutalma, mellyrül bizonyossá akartalak Benneteket tennj." 68 THALY K. 1874. 271. p. Közli: HORVÁTH L. 1987. 252. 69 Bagi vermekről dr. Balázs József, az egykori gödöllői járási hivatal titkárság és osztályvezetője, tájékoztatott. Szadán magam is láttam veremfoltokat a Várban égett gabonaszemekkel. Veresegyház-Ivacson dr. Mesterházy Károly vezette ásatásokon egy gabonásvermet teljes egészében feltártunk. 70 HORVÁTH L. 1987. 253.
