G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL BOSSÁNYI KRISZTINA FÖLDESURASÁGÁIG (1686-1737)
145 még nem szántottak!) A hét kuruc katona közül hatnak van felesége, hozzá számítva a polgárt is, mivel egyedül álló embert erre a tisztségre aligha választhattak volna meg. Vagyis feltételezésünk szerint ezek házas zsellérek, míg a hetedik házatlan és családtalan, illetve „más háta mögött lakó". Éles társadalmi ellentét van a község legvagyonosabb rétege: a bíró, Hajdú János (8 ökör, 1 ló, 3 tehén, 2 borjú, 15 mérő búza), Mészáros István (6 ökör, 3 tehén, 2 borjú, 2 urna bor, 15 mérő búza, 3 mérő árpa és köles, 4 méhkas), Danyi Mihály (6 ökör, 5 tehén, 3 borjú, 9 urna bor, 20 mérő búza, 3 mérő árpa és köles, 5 méhkas) Molnár István (6 ökör, 1 ló, 5 tehén, 2 borjú, 5 urna bor, 20 mérő búza, 13 mérő árpa és köles, 5 méhkas) stb. és a kuruc katonák között. Ezeket a hatökrös-négyökrös gazdákat szinte kivétel nélkül megtaláljuk azonban abban a helyi kisháborúban, amelyet a gödöllőiek 1697. szeptember 20-a körül vívtak 16 német lovaskatona és az isaszegiek szövetségében a péceliek ellen a péceli Szilas völgyben a termények elhordásáért. A két réteg katonai erényei között talán nincs különbség, de a harc céljáról és lehetőségeiről jól láthatóan eltérő a felfogásuk. Valamiben azonban közösek, a nagygazdák és a leendő kuruc vitézek családjaiban az összeírás szerint szinte alig van gyerek. Az, hogy a 16 gödöllői kurucból 9 1699-ben még nincs jelen a faluban, azt mutatja, hogy a népesség nagy része még mozgásban volt, és arra enged következtetni, hogy a szegényebb része volt inkább mozgásban, az kötődött kevésbé a kialakuló települések valamelyikéhez, és éppen kevésbé kötődő volta miatt fordulhatott az érvényesülés és a vagyonszerzés reményével a kuruc hadsereg kínálta lehetőségek felé. 3 9 Az első ismert összecsapás a Szilas- és Rákos-patak tájékán Gödöllőtől délre 1705. március 11-12-én ment végbe, melynek leírását Bottyán Jánosnak II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez írt leveléből ismerjük. Meg nem nevezett pusztafalvak területén zajlott a csata, mely tájról Bottyán hada Kókára, Szabó Máté és Zsámboki Nagy István hét zászlóalja kuruca pedig Szadára és Gödöllőre hátrált, ahol egy éjszaka meg is háltak. Erről az eseményről, meg arról, hogy másnap Heréd felé mentek, gödöllői és szadai emberek „refereráltak" Bottyán Jánosnak Kókán. 4 0 Tóth András váci járási szolgabíró 1705. április 20-án jelentette, hogy járásában Hajós János, Lónyay Ferenc, Deák Ferenc kuruc csapatai „mulatnak", ami annyit tesz, hogy ellenség nincs a környéken, csak a nép terhére élnek. Deák Ferenc eredetileg Thököly Imre híve, 1703-tól lovas ezereskapitány Rákóczi seregében. Lónyay Ferenc 1706-ban a fejedelem mundérmestere, Hajós János a kuruc Pest-Pilis-Solt vármegye esküdtje 1709-ben. 41 Az említett váci járási szolgabíró 1705. augusztus első felében felsőbb parancsra bejárta járását, és már nem találta helyükön a falvakat, többnyire erdőkben lelte fel a bujdosó jobbágynépét. Pest és Buda mindvégig labanc, császári kézen maradt. Ez azt jelentette, hogy a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál valóságos frontvonal állandósult. 4 2 39 HORVÁTH L. 1987. 47-50. pp. 40 HORVÁTH L. 1987. 222. 41 HORVÁTH L. 1987. 224., BOROSY A. 1983-1987. V. 4448,4498, 4500, 4649, 4870. 42 HORVÁTH L. 1987. 225.
