G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK HÓDÍTÁS KORÁBAN (1541-1686)

123 Gödöllő név szerint ismert lakói 1645-1686 1638 Végh Urbán Szadán lakik 1645 Takács András 1646 Végh Urbán, Tariska István 1650 Végh Urbán, Tariska István, Takács István 1652 Némedi Mihály prédikátor, Szekeres István, 1640-ben Fóton lakott Tariska Berta házánál 1653 Csomó Tamás, korábban Fóton Csitári Istvánt, megyei esküdtet szolgálta, Fekete István, Kecskeméti Benedek, Kolos András, Szőcs Mihály, 1628 körül Fóton szolgált, Tariska István, Tasi János, Túrák Mihály, Végh Urbán 1654 Farkas György, Mellyes Pál, Kovács Pál, Takács András, Tariska István, Tóth Ádám, Varga István, Végh Urbán, Juhász Gergely szolga 1655 Konch György, Végh Urbán, Olcsai István (sági), korábban Végh Urbán szolgája, egy idős világtalan asszony 1658 Albert Deák Jancsi (1590-ben Bencsik Albert fia János!), Hajdú János (ócsai), korábban Gödöllőn lakott, Homonnay György, Tsapó János (fóti), régebben gödöllői juhász, Nagy Jakab, Juhász János (mácsaiak), mindkettő régebben szolga Gödöllőn 1659 Horváth Simon 1665 Pázsit András meghalt 1666-tól Marosi Mihály prédikátor 1667 Fekete Istvánt megölték kékkői katonák 1668 Csomor (Csömör?) Tamás, Drabant György, Tassy János, Takács András korábban meghalt 1669 Csomó Tamás, Kolos András, Kovács Pál, Tassy János, fiatal korában 13 évig lakott Fóton, Kovács Benedek, az 1630-as években Kátán, majd Félszarun lakott 1670 Csömör Tamás, Kolos András, az 1640-es években Fóton Apród Albertnél szolgált, Kovács Pál, Molnár Mihály, Szőcs Mihály, Thassi János 1676 Molnár Mihály 1678 Tóth Pál parasztkapitány 1686 körül Takács malma a Rákoson A PARASZTVÁRMEGYE GÖDÖLLŐI HADNAGYSÁGA A 17. században annyira megromlott a közbiztonság, hogy a parasztság kénytelen volt létrehozni saját fegyveres önvédelmi szervezetét, a parasztvármegyét, amelyik hadnagyságok (járások) szövetségére épült hadnagyok vezetése alatt, fölöttük a választott parancsnokló parasztkapitánnyal. Ez a fegyveres, lőfegyveres önvédelmi parasztszervezkedés annak ellenére jött létre, hogy törvényeink tiltották a jobbágyok fegyverviselését. A parasztvármegye tulajdonképpen válogatás nélkül irányult a török rabló és a dúló-fosztogató magyar vagy német