Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)

A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE

és a Magyar Hagyomány Műhelyben, valamint szövőkört vezet Veresegyházán - vallásos ihletésű faliképeivel szerepel a gödöllői textileket bemutató tárlatokon. A fiatal Kovács Gabriella iparművész nevével még csak most ismerkedik a tárlatlátogató közönség. A gödöllői szőnyeg száz éves történetének áttekintése bemutatja azt az örökséget, amelyet minden gödöllői művész megfogalmaz munkáiban és ars poétikájában. Ezt a mai napig eleven gödöllői szellemiséget talán megérezhetjük Remsey Flóra alábbi szavaiból: „Ha valaki Gödöllőn él, és bármely eszközzel művészetet kíván létrehozni, nem kerülheti meg a Gödöllői Művésztelep szellemi és művészeti örökségét." A Művésztelep a múlt ösztönző, folytatásra serkentő példája. A Gödöllőn és környékén élő jelenkori művészek a hely másik, pillanatnyi adottsága. Mi, itt élők, ha elfogadjuk ezt a múltat, s felmérjük különleges értékét, természetes kötelességünk a jó gazda gondosságával ápolni azt. Ennek az örökségnek a belső lényege egy minőségi viszonyulás művészethez, emberhez, élethez. Ez a minőség a követésben tiszteletre int, de soha sem annyira, hogy megelégedjünk az utánrezgés kellemességével." Nem törekvésünk a szecesszió stiláris folytatása, de nem is zárkózunk el tőle. Követni belső, tartalmi vonatkozásokban szeretnénk elődeinket. A művészi alázat, a munka tiszteletében, s a szépség eredeti jogaiba - való visszahelyezése által. A befelé fordulás és elmélyültség nem pusztán gondolati, filozófiai, hanem élményből táplálkozó, tehát életből való."

17

6 176 Remsey Flóra: Bevezető gondolatok. Gödöllői Iparművészeti Műhely. (The Gödöllő Studio of Applied Arts) Gödöllő, 1998. 51