Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
is bemutassák. így rendezik meg a bemutatót a Gödöllői Királyi Kastély és a Petőfi Sándor Művelődési Központ közös rendezésében, Kecskés József és Seres Imre rendezői közreműködésével 1996, 1998-ban és 2000-ben. Az 1990-es években számos jelentős textiltörténeti esemény hívta fel a figyelmet Gödöllőre, és mindannyiszor megemlékeztek a század elején itt működött szövőműhely hagyományairól. így került kapcsolatba a Kárpitművészek Országos Egyesülete is Gödöllő művészeti életével és szerette volna idetelepíteni a központját. A gödöllői művészek, elsősorban Katona Szabó Erzsébet áldozatos munkájának köszönhetően alakult meg 1998-ban a Gödöllői Iparművészeti Műhely nevű csoportosulás, a magyar képző- és iparművészek szövetsége gödöllői tagjaiból. A gödöllői önkormányzat a műhely programjára alapozva hozta létre a Gödöllői Új Művészet Közalapítványt és biztosította számára az alkotóházat. A műhely jelentős városi támogatással és sok-sok munkával alakította ki a gödöllői művésztelep hagyományait vállaló művészeti csoportosulást, ami számos kiállítással, rendezvénnyel és az egyes iparművészeti ágak oktatásával tart össze egy a szépre, a művészeti életre fogékony kört, Gödöllőn élőket és nem gödöllőieket egyaránt. Katona Szabó Erzsébet az új művészeti szerveződés létrehozásának legfontosabb céljait így fogalmazza meg: A csoport professzionális textil-, gobelin-, keramikus-, formatervező művészekből áll, olyanokból, akik magukénak vallják a századforduló európai hírű Gödöllői Művésztelepének szellemi örökségét. A Műhely szakmai programja az egyéni alkotómunka ösztönzése, segítése mellett igen széleskörű célkitűzéseket tartalmaz: elsősorban a Művésztelep szellemiségét, hagyományait kívánják erősíteni a kortárs iparművészetben, valamint a kultúra, az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok területén is. Anemzeti hagyományok magas szintű, tudatos vállalása, az iparművészet különböző ágainak együttes jelenléte, a szakmák és a műfajok átjárhatósága, a sokoldalúság jellemezte annakidején a gödöllőieket. Erre van szükség ma is. A hármadik évezred küszöbén a pozitív életérzést, a szépség nyugalmát, a jó arányokat, a mívesség tradícióban gyökerező eszközeit sze- 173 Katona szabó Erzsébet: A Gödöllői Iparművészeti Műhelyről. retnék képviselni a Műhely alkotóművészei." 17 3 Gödöllői Iparművészeti Műhely. (The Gödöllő Studio of Applied Arts) Érdekes összehasonlítást tesz Wehner Tibor művészettörténész a Gödoiiő, 1998. 49
