Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
Gödöllőn, ami természetesen jelentősen hozzájárult letelepedéséhez. 16 4 Ez esetben is fontos a nagyapa, Remsey Jenő szerepe, aki a művésztelepi hagyományok továbbfolytatását látta a szövésoktatásban és a művészek gödöllői letelepedésében. A városnak és a városi értelmiségnek szintén szerepe van ebben, hiszen Remsey Jenő mellett folyamatosan jelen volt egy iskolaigazgató, Dékán Antal, aki remek diplomáciai érzékével segítette Remsey Jenő munkáját. 16 5 Az ő nevéhez köthető az 1966-ban megrendezett, „A Gödöllőiek" címen bemutatott kiállítás, amelynek az akkori Munkácsy úti iskola adott otthont. 1945 után ez tekinthető a gödöllői művésztelep első kiállításának. Alcíme: Gödöllői művészek 1903-1966, tehát a századeleji alkotók: KörösfőiKriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Zoltán, Freeskay Endre és Zichy István mellett kortárs gödöllői művészek is szerepeltek, úgy, mint Remsey Jenő, Remsey Iván és László Lilla 16 6. Dékán Antal és Remsey Jenő közösen rendezte a Gödöllői Tavasz tárlatait a volt Járási Hivatal épületében, majd a Helytörténeti Gyűjtemény épületében, ahol a fiatal gödöllői tehetségeknek alkalmuk nyílt a bemutatkozásra. 167 1983-tól az itt élő Szekeres Erzsébet és Remsey Flóra mellett találkozhatunk Katona Szabó Erzsébet nevével is a gödöllői textilek kapcsán. Erdélyből települt át Gödöllőre Katona Szabó Erzsébet, aki 1975ben diplomázott a kolozsvári Ion Andreescu Képző- és Iparművészeti Főiskolán. Szekeres Erzsébet és Remsey Flóra segítették bekapcsolódni a város és az ország művészeti életébe. 1983-ben már részt vett a gödöllői új városháza házasságkötő termének gobelin díszítésére kiírt pályázaton, ahol Szekeres Erzsébet és Remsey Flóra mellett meghívott művészként szerepelt. Ezen a pályázaton Remsey Flóra Kapu című alkotása nyert, de a város később megvásárolta Katona Szabó Erzsébet ide tervezett Hajnal című alkotását is. Az 1984-85-ös években rövid ideig a régi művésztelep hangulatát érezhették a Gödöllőn alkotó művészek. A város tulajdonában lévő, a királyi kastélyhoz tartozó Testőrlaktanya adott otthont a művészek műtermeinek, és az együttalkotás, a hoszszú beszélgetések közelebb hozták egymáshoz az alkotókat. Ekkor a már említett művészek között találkozunk Bartunek Katalin textilművész nevével is, aki ruhatervezéssel foglalkozott. A Testőrlaktanya, mint gödöllői művészeti bázis, a kastély felújításának kezdetéig létezett, amikor is a város, mint tulajdonrészt, a kastélyt működtető közhasznú társaságnak ajánlotta fel. 16 8 164 interjú Remsey Flórával. Gödöllő 2003. Kérdező öriné Nagy Cecília művészettörténész 165 interjú Szekeres Erzsébettel. Gödöllő 2003. Kérdező Öriné Nagy Cecília művészettörténész 166 Meghívó, Gödöllői Városi Múzeum, A.93.240.1. 167 interjú Szekeres Erzsébettel. Gödöllő 2003. Kérdező Öriné Nagy Cecília művészettörténész. 168 Közös kiállításuk: Gödöllői művészek csoportos kiállítása. 1986. január 11 -én nyílt a Petőfi Sándor Művelődési Központ Gödöllői Galériájában. Meghívó, Gödöllői Városi Múzeum 4?
