Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
/A Palotás Szőnyegszalon reklámlapja •»•«{ OCX. OJf! Remsey Ágnes: Csomózott szőnyegek Magyar Iparművészet, 1940. 31. 32. 51. 149 Magyar Iparművészet, 1937. 233. Latabár Károly: A magyar népművészet, háziipar és iparművészet összefüggései. 150 Uo. 236. 151 Hegedűs István fiatalon elhunyt Gödöllő-i családból származó festőművész, kapcsolatban volt a gödöllői művésztelep második szakaszának tekinthető csoportosulásnak, Remsey Ágnes Remsey Jenő lánya, később Pirk János felesége. 152 interjú Remsey Ágnessel. Szentendre 2003. Kérdező Őriné Nagy Cecília művészettörténész és Nagy Veronika néprajzkutató. 153 Interjú Bara Istvánné szövőnővel. Gödöllő 2003. Kérdező Öriné Nagy Cecília művészettörténész és Nagy Veronika néprajzkutató. Interjú Remsey Andrással. Gödöllő 2003. Kérdező Öriné Nagy Cecília művészettörténész és Nagy Veronika néprajzkutató. Interjú Remsey Ágnessel, Szentendre 2003. Kérdező Őriné Nagy Cecília művészettörténész és Nagy Veronika néprajzkutató 154 Magyar Iparművészet, 1938. 230. 155 Gellér Katalin-Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep. Budapest, 1987. 98. 156 Interjú Remsey Ágnessel Szentendre 2003. Kérdező Őriné Nagy Cecília művészettöténész és Nagy Veronika néprajzkutató 157 Magyar Iparművészet, 1938. 230. művészet, háziipar és iparművészet összefüggései című cikkében, ahoi ismét a népművészetet jelöli meg, mint az iparművészet éltető forrását. Hangsúlyozva, hogy a mai állapotban a háziipar a magyar népművészet szépségét, a magyar iparművészet leszűrődésének segítségével igyekszik hasznosítani. 14 9 Óv azonban attól, hogy a szeceszszióban észlelt tiszta festőiség törekvései visszakerüljenek a műiparba és az iparművészetbe. 15 0 Tehát a népművészeti motívumok ismét szerepet kapnak az iparművészeti termékeken így megjelennek a kárpitokon is. Ebben az időben jelenik meg egy új műhely, ami szintén Gödöllőhöz kapcsolódik, ez Hegedűs Istvánné Remsey Ágnes 15 1 műhelye, aki ekkor Gödöllőn él. A jobb megélhetés reményében egy akkor bevezetett önállósítási kölcsön segítségével alapítja a gödöllői Palotás Műhelyt 1939-ben. Művein felfedezhetjük a népművészetben használt motívumokat, valamint népi életképeket. Remsey Ágnes a Palotás elnevezéssel és a népi motívumok alkalmazásával tiszteletét fejezte ki a nagy előd, Körösfői-Kriesch Aladár előtt. 15 2 Csomózott szőnyegeit megrendelésre készítette, motívumkincsét Malonyay Dezső: A magyar nép művészete című köteteiből válogatta. A Palotás szövőműhelynek reklámlapját is ismerjük, amelyen a „Palotás" Szőnyegszalon budapesti, Váci utcai üzletének címe is megtalálható. 1939-től a Remsey család közösen vezeti a műhelyt, a fiatal Remsey Iván is részt vesz a tervezésben, Gábor ós András részt vállal a műhelyrajzok elkészítésében. A családi háznál működő műhelyben és a szövőnők otthonában történő szövéseknél is ellenőrzik a munka folyamatát, minőségét. 15 3 1938-ban az első Magyar Országos Iparművészeti Tárlat katalógusában Remsey Ágnes szőnyegei és a gödöllői Palotás Műhely is szerepel. 15 4 1939-ben a Remsey Ágnes műhelyében 20-25 szövőszéken dolgoztak, népművészeti motívumukat, régi keleti szőnyegmintákat használtak fel, csomózott szőnyegeket készítettek. 15 5 1940-ben a Trienálén elismerést nyertek Remsey Ágnes csomózott szőnyegei. Műhelye 1947-ig működött, majd 1950 előtt állami támogatással újra dolgozni kezdett, de az akkori rendszerváltás nem kedvezett a magánkezdeményezéseknek, a „maszekoknak" így a műhelyt be kellett zárni. 15 6 Remsey Jenő tervei is jelen vannak az Iparművészet lapjain, 1938ban közlik a gobelin terveit a Mátyás vadászatát és a Secherezádét. 15 7 44
