Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)

A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE

Thoroezkai Wigand Ede: Csaba szőnyeg Thoroczkai Wignad Ede: Hímes udvar Budapest, 1916. 13. 9t> Magyar Iparművészet, 1918. 105. 91 Dénes Jenő: Körösfői Kriesch Aladár. Budapest, 1939. 81. A Gödöllői Városi Múzeum Gyarapodási napló­jának 2746 és 2767 tételeként 1982. június 23-i bejegyzése szerint, létezik dokumentum arról, jelenleg ismeretlen helyen, hogy a szőnyegszövő épületét 1918. Április 28-án az állam megvásá­rolta a Persler családtól, és csak 1924. december 7-én fizették ki teljesen. 92 Magyar Iparművészet, 1919. 91 93 A Magyar Nemzeti Galéria tu­lajdona, a műtárgy leírókartonján is 1906. szerepel, és ezt erősítette meg Gellér Katalin 2002-ben. A gödöllői művésztelep 1901-2001. szerk.: Gellér Katalin - G. Merva Mária - őriné Nagy Cecília. Gödöllő. 2003. 94 Szablya János közlése alapján. Ipaművészeti Múzeum kiállítási vendég­könyve 2001. május 30. 95 Mezei Ottó: Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola (1880­1944) oktatási rendszere és forrásai. Művészettörténeti Értesítő. 1975. 1. sz. 53. valamint Az Orsz. Magy. Kir. Iparművészeti Iskola Évkönyve. 1880­1930. Az intézet ötvenéves fennállása alkalmából szerk Hebling Ferenc e.i. igazgató. Bp. (1930.) szerint Ferenczy Noémi 1919. V.3 és VIII.2. között textil szaktanárként Gödöllőn dolgozott. 96 Dénes Jenő: Körösfői Kriesch Aladár. Budapest, 1939. 144-145 freskóját, és üvegfestményeit Nagy Sándor és Körösfői-Kriesch Aladár, a Mester utcai felsőkereskedelmi iskola freskódíszítését 1917-ben, Körösfői-Kriesch Aladár a budapesti Központi Papnevelde A jó pásztor című üvegfestményét 1918-ban. Az 1918-as Szófiai iparművészeti kiállításról írva Szécsény Ferenc 90 megemlíti Undi Mariska, Ferenczy Noémi, Lakatos Artúr, Vesztóczy (sic) és Wigand gobelinjeit és emellett a gödöllői textilműhelyt és az iparrajz­iskola szőnyegeit. 1918-ban ismét felmerül a szövőiskola épületének kérdése, ekkor az állam le is köti a telket, de csak 1924-ben veszi meg. 9 1 1919-ben Szécsény Ferenc közli Körösfői-Kriesch Aladár szövött fa­liszőnyegét, amelyet Frey Rózsa szőtt. 9 2 Róla tudjuk, hogy a háború után, 1919-ben elhagyta Gödöllőt és Szentendrén élte le életét, úgy, hogy a későbbiekben nem tért vissza Gödöllőre még látogatóba sem. A kárpitot ma két címen is ismerjük: Ülő nő rózsákkal, illetve Zách Klára címen. A háttérben látható visegrádi tájkép miatt maga a témaválasztás is korábbra tehető, talán egészen az 1906 körüli évekre. 9 3 Több helyen is pontosítani, módosítani kell a Magyar Iparművészetben megjelölt technika elnevezését, hiszen szinte mindig a gobelin elne­vezést használják, ami csak a francia gobelin technikára, és valójá­ban csak a párizsi Manufacture des Gobelinsben készült kárpitokra alkalmazható. Itt, ennél a képszőnyegnél is a scherrebek technika a jó megnevezés. Frey Rózsa, aki 1907-től vezette a szövőiskolát, 1919-ben végleg el­hagyta Gödöllőt, őt valószínűleg Szablya Jánosné, Huszár Alexandra váltotta fel, aki 1918 és 1920(21) között vezette a szövőüzemet. 94 1919-ben Mezei Ottó Ferenczy Noémit felsorolja a textil szaktanítónők között. 9 5 Az 1919-es Tanácsköztársaság nem hozott pozitív változást a szövőműhely életében, Antal Frigyes a Tanácsköztársaság közoktatás­ügyi népbiztosa felmentette Körösfői-Kriesch Aladárt a szövőműhely vezetése alól. Az eseményről Dénes Jenő, Körösfői-Kriesch monográ­fusa így ír 1939-ben kiadott könyvében 9 6: „A bolsevizmus kitörésével minden egyéni áldozatkészség hiába va­lónak bizonyult. Egyik nap különös meglepetést hozott Krieschnek: A Közoktatási Népbizottság rendeletét kézbesítették ki, amely rövid pár sorban egy hosszú, fáradságos és áldozatos munka eredmé­28

Next

/
Thumbnails
Contents