Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
Thoroezkai Wigand Ede: Csaba szőnyeg Thoroczkai Wignad Ede: Hímes udvar Budapest, 1916. 13. 9t> Magyar Iparművészet, 1918. 105. 91 Dénes Jenő: Körösfői Kriesch Aladár. Budapest, 1939. 81. A Gödöllői Városi Múzeum Gyarapodási naplójának 2746 és 2767 tételeként 1982. június 23-i bejegyzése szerint, létezik dokumentum arról, jelenleg ismeretlen helyen, hogy a szőnyegszövő épületét 1918. Április 28-án az állam megvásárolta a Persler családtól, és csak 1924. december 7-én fizették ki teljesen. 92 Magyar Iparművészet, 1919. 91 93 A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, a műtárgy leírókartonján is 1906. szerepel, és ezt erősítette meg Gellér Katalin 2002-ben. A gödöllői művésztelep 1901-2001. szerk.: Gellér Katalin - G. Merva Mária - őriné Nagy Cecília. Gödöllő. 2003. 94 Szablya János közlése alapján. Ipaművészeti Múzeum kiállítási vendégkönyve 2001. május 30. 95 Mezei Ottó: Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola (18801944) oktatási rendszere és forrásai. Művészettörténeti Értesítő. 1975. 1. sz. 53. valamint Az Orsz. Magy. Kir. Iparművészeti Iskola Évkönyve. 18801930. Az intézet ötvenéves fennállása alkalmából szerk Hebling Ferenc e.i. igazgató. Bp. (1930.) szerint Ferenczy Noémi 1919. V.3 és VIII.2. között textil szaktanárként Gödöllőn dolgozott. 96 Dénes Jenő: Körösfői Kriesch Aladár. Budapest, 1939. 144-145 freskóját, és üvegfestményeit Nagy Sándor és Körösfői-Kriesch Aladár, a Mester utcai felsőkereskedelmi iskola freskódíszítését 1917-ben, Körösfői-Kriesch Aladár a budapesti Központi Papnevelde A jó pásztor című üvegfestményét 1918-ban. Az 1918-as Szófiai iparművészeti kiállításról írva Szécsény Ferenc 90 megemlíti Undi Mariska, Ferenczy Noémi, Lakatos Artúr, Vesztóczy (sic) és Wigand gobelinjeit és emellett a gödöllői textilműhelyt és az iparrajziskola szőnyegeit. 1918-ban ismét felmerül a szövőiskola épületének kérdése, ekkor az állam le is köti a telket, de csak 1924-ben veszi meg. 9 1 1919-ben Szécsény Ferenc közli Körösfői-Kriesch Aladár szövött faliszőnyegét, amelyet Frey Rózsa szőtt. 9 2 Róla tudjuk, hogy a háború után, 1919-ben elhagyta Gödöllőt és Szentendrén élte le életét, úgy, hogy a későbbiekben nem tért vissza Gödöllőre még látogatóba sem. A kárpitot ma két címen is ismerjük: Ülő nő rózsákkal, illetve Zách Klára címen. A háttérben látható visegrádi tájkép miatt maga a témaválasztás is korábbra tehető, talán egészen az 1906 körüli évekre. 9 3 Több helyen is pontosítani, módosítani kell a Magyar Iparművészetben megjelölt technika elnevezését, hiszen szinte mindig a gobelin elnevezést használják, ami csak a francia gobelin technikára, és valójában csak a párizsi Manufacture des Gobelinsben készült kárpitokra alkalmazható. Itt, ennél a képszőnyegnél is a scherrebek technika a jó megnevezés. Frey Rózsa, aki 1907-től vezette a szövőiskolát, 1919-ben végleg elhagyta Gödöllőt, őt valószínűleg Szablya Jánosné, Huszár Alexandra váltotta fel, aki 1918 és 1920(21) között vezette a szövőüzemet. 94 1919-ben Mezei Ottó Ferenczy Noémit felsorolja a textil szaktanítónők között. 9 5 Az 1919-es Tanácsköztársaság nem hozott pozitív változást a szövőműhely életében, Antal Frigyes a Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa felmentette Körösfői-Kriesch Aladárt a szövőműhely vezetése alól. Az eseményről Dénes Jenő, Körösfői-Kriesch monográfusa így ír 1939-ben kiadott könyvében 9 6: „A bolsevizmus kitörésével minden egyéni áldozatkészség hiába valónak bizonyult. Egyik nap különös meglepetést hozott Krieschnek: A Közoktatási Népbizottság rendeletét kézbesítették ki, amely rövid pár sorban egy hosszú, fáradságos és áldozatos munka eredmé28
