Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)

A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE

lati életben való elterjedését a közönség körében minél intenzívebb módon elősegíthessem, az ország különböző vidékein művészeti és iparművészeti tanfolyamoknak, továbbá jeles művészek vezetése alatt iparművészeti műhelyek létesítése iránt szándékozom lépéseket tenni, ott, ahol lehet, a közművelődési egyesületek érdeklődésének belevonásával. Főleg nagy súlyt helyezek arra, hogy ily iparművészeti tanműhelyek által az ország vidékein, a helyi népművészethez csatlakozóan, a nép ízlése és munkakedve gyarapodjék, keretforrásai pedig gazdagodjanak. Az első iparművészeti tanműhely szőnyegcsomózásra és szövésre Kriesch Aladár kiváló festőművész és iparművészeti tervező vezetése alatt Gödöllőn már működik is. Alig néhány hónap óta működik ez a műhely s már 50 nőt, foglalkoztat a legszegényebb néposztályból. S ha hozzáteszem, hogy ez a műhely gyakorlati elvek alapján a legtisztább művészeti szempontok vezetése alatt áll, remény lehet arra, hogy általa egy egész magyar vidéket megnyerünk a magasabb értelemben vett munkának s ott, ahol eddig a nyári dolog után megszűnt minden iparkodás, ezután állandó lesz a léleknemesítő tevékenység és az elégedetlenséget megszüntető kereset."

3

0 Lukács György programja mindenképpen kedvező a gödöllői szövőműhely kialakítása szempontjából. Annak ellenére, hogy az általános, a kor parasztságára jellemző nyári dolog utáni tétlenség nem jellemző a gödöllői emberekre, hiszen a század elején Gödöllő, királyi nyaraló, és ennek köszönhetően kedvelt polgári nyaralóhely volt, így a városban munkához juttathattak Gödöllő és sok esetben a környékbeli falvak asszonyai és leányai. Helybéli visszaemlékezésekből tudjuk, hogy inkább csak a módosabb gödöllőiek leányai jártak a szövőbe, és ott dolgozni valamiféle rangot is jelentett. Szeretném megemlíteni az iparoktatással, mezőgazdasági oktatással kapcsolatos hasonló kezdeményezéseket Gödöllőn. A századeleji műiparoktatás mellett fontos a mezőgazdasági oktatás is, a szövőiskola mellett Gödöllőn női- és férfi baromfitenyésztő szakmunkásképzés, méhészeti képzés és gazdasszonyképzés folyik, ami szintén ezekben az években indul el.

3

1 Ezek a kezdeményezések Darányi Ignác földművelésügyi miniszter nevéhez kapcsolhatók.

3

2 Fontos a szőnyegüzem további munkája szempontjából, hogy 1905ben Gödöllőre költözött Nagy Sándor jó barátja, a svéd származású Belmonte Leó, akivel Párizsban ismerkedett meg. Körösfői-Kriesch 30 Magyar Iparművészet, 1905. 340. Különfélék. 31 Dr. Walleshausen Gyula: Darányi Ignác gödöllői gazdasszony iskolája. Gödöllői Universitas, 1999. október 18-19. 32 Körösfői-Kriesch Aladár Koronghi Lippich Eleknek, 1906. Július 17-én kelt leveléből (OSZK Kézirattár 1927/37. 72.) tudhatjuk, hogy KörösfőiKriesch Aladár személyes kapcsolatban állt Darányi Ignáccal. 15