Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
lami segélyért folyamodik. 2 1 így került az ügy a minisztériumba Koronghi Lippioh Elekhez, aki igen jó szakmai és baráti kapcsolatban állt KörösfőiKriesch Aladárral, és tudott a Wigand Edével közös iparművészeti telep létrehozási szándékáról. Körösfői-Kriesch Aladár és Wigand Ede ekkor már jelentős helyet foglalt el a korabeli magyar iparművészetben. Körösfői-Kriesch Aladár Gödöllőn lakott. így kezdődhetett meg a munka Gödöllőn, 1904-ben. Ekkor az 1887-től sikeresen működő, Kovalszky Sarolta nevéhez kapcsolódó németeleméri szövőműhely Torontál megyében nem talált méltó utódot vezetéséhez és támogatást további működéséhez. 1902-ben megszűnt a példaként tekintett darmstadt-i művésztelep 2 2 a megfelelő anyagi támogatás hiánya miatt, valamint 1903-ban csődbejutott a világszerte ismert és követett, az egész magyar háziipar elé példaként állított, igen jól működő scherrebeck-i szőnyegkészítő intézmény 2 3, mivel termékei művészi értékéhez nem párosult nyereséges termelés. Kriesch Aladár jól ismerve a németeleméri műhelyt 1904-ben vállalta, hogy állami támogatással és a műhely átköltöztetésével megalakítja a gödöllői szövőműhelyt, szövőiskolát. Németelemérről Gödöllőre költözött az idős Kovalszky Sarolta, Guilleaumme Margit szövőnővel együtt, és segédkezett a környékről és az országos hirdetés útján távolabbról érkezett lányok, asszonyok betanításában. A gödöllői műhelyben is megtanította az általa meghonosított és a korban igen kedvelt képszövésre is alkalmas, könnyen elsajátítható, két oldalán egyforma svéd/skandináv gobelinszövést, más néven a scherrebek technikát. A gödöllői szövőiskola jelentős szerepet játszik a századeleji Gödöllő életében. Háziipari funkciójaként fiatal leányokat és asszonyokat juttatott munkához. A századeleji iparművészet célkitűzéseként az iparoktatás és a művészi ipar kialakulásában is fontos szerepet töltött be: „a népben szunnyadó művészi érzék fölkeltésével igyekezett a gépek által háttérbe szorított háziipart művésziesebb formában új életre kelteni". 24 László Emőke utal Kovalszky Saroltának az Iparművészeti Múzeum hivatalával folytatott levelezésére, miszerint az 1905-ös Velencei kiállításon szereplő Vaszary János tervezte képkárpitok, függöny és székkárpitok az Első Magyar Torontáli Szőnyeg- és Bútorszövetgyárban készültek Nagybecskereken 2 5 Gödöllőn szőtték a Mézeskalácsos, és a Kislány cicával című kárpitot 1905-ben. 2 6 21 Magyar Iparművészet, 1903. 306. 22 Magyar Iparművészet, 1902. 32. 23 Magyar Iparművészet, 1903. 239. 24 Magyar Iparművészet, 1899. 33. 25 László Emőke: Kárpitművészet Magyarországon a kezdetektől Ferenczy Noémiig. In: Kárpitművészet Magyarországon. Szerk.: Dobrányi Ildikó, Schulz Katalin. Vincze Kiadó, Budapest, 2006. 21. Iparművészeti Múzeum Adattára, Irattár, 1905/69, 1905/79, 1905/88. 1905/145. 26 Sárosi Bella: A gödöllői szövőtelep. Művészi Ipar, 1905. 12. 13