Nagy Ildikó: Szobrászok a gödöllői művésztelepen (Gödöllő, 2003)
SZOBRÁSZOK A GÖDÖLLŐI MŰVÉSZTELEPEN A gödöllői művésztelepet bemutató tárlatokon mindig szerepeltek szobrok, de a hosszabb-rövidebb ideig ott élő szobrászok munkásságáról még nem készült áttekintés. Kiállításunkkal ehhez szeretnénk megtenni az első lépést abban a reményben, hogy sikerül felhívni a figyelmet erre a művészeti ágra is, és újabb adatok, művek kerülnek majd elő. Erre azért is szükség lenne, mert nagyon keveset tudunk a művésztelephez kapcsolódó szobrászati tevékenységről. A szakirodalomban többször felbukkan az az állítás, hogy Gödöllőn szobrászműhely, sőt iskola is működött, még pedig egymásnak ellentmondóan, különböző nevekhez kötve. Tekintve, hogy forráshivatkozás sehol sem szerepel, ezeket az állításokat fenntartással kell fogadnunk. Egyelőre nincs hiteles nyoma annak, hogy a szövőműhelyhez valamelyest is hasonló, a szó gyakorlati értelmében létező szobrászműhely és szobrászati oktatás lett volna Gödöllőn, de a telep művészei közül többen is készítettek plasztikákat. Ez érthető, hiszen a festők akadémiai oktatásához eleve hozzátartozott bizonyos szobrászati képzés is. Körösfői-Kriesch Aladár első mintázási kísérletei is még a Mintarajziskolához kapcsolódnak. Ő élete végéig készített szobrokat, de nem tartotta magát szobrásznak. A gödöllőiekhez hagyományosan két szobrász munkásságát kötjük: Moiret Ödönét és Sidló Ferencét. Moiret csak egy rövid időt töltött Gödöllőn, Sidló viszont éveken át ott élt, és feltehetően ott is dolgozott. A gödöllői szellemiség mindkettejük művészetét alapvetően befolyásolta. Ha a gödöllői művésztelepet úgy értelmezzük, mint egy összművészeti szellemi műhelyt, akkor abban a szobrászatnak feltétlenül helye van, mert szobrászok is kaptak tőle inspirációt. Körösfői személyiségének kisugárzásáról nagyon szépen emlékezett meg Beck Ö. Fülöp, és a művésztelep vonzása feltehetően másokra is hathatott, így például a finn szobrászra, Yrjö Liipolára, aki szintén kapcsolatban volt a gödöllőiekkel. Kiállításunk négy művésztől mutat be plasztikákat. Ezek részben a telep fennállása idején készültek, ha nem is mind Gödöllőn, másrészt a művészek későbbi munkái, amelyekkel követhetjük az egyes életutak és művészpályák alakulását. KÖRÖSFŐI-KRIESCH ALADÁR műveinek jegyzékét Dénes Jenő állította össze. A 276 tételt tartalmazó listából - ha leszámítjuk az ismétléseket - kb. 15 darab a plasztikai mű, szobor vagy dombormű. A kiállításunkon bemutatott Olasz kislány mm szerepel Dénes Jenő listájában. A szobrot a családi hagyomány Körösfői munkájának tartja, ezért kapcsoljuk feltételesen az oeuvre-höz. A szobrok nagy része arckép. Elsősorban családja tagjait - feleségét, fiait - mintázta meg, de készített arcképet a művésztelep egy-egy tagjáról is, így például kerámia domborművet Juhász Árpád feleségétő\ (1911), és egy kitűnő szobor portrét Mihály Rezsőről (1909). Megmintázta Zambra Alajos irodalomtörténészt, az olasz tanszék későbbi professzorát is. Zambra 1909-től az Iparművészeti Múzeum munkatársa volt, ismeretségük innen is származhatott. Dénes Jenő katalógusából kitűnik Körösfőinek az a gyakorlata, hogy esetenként külön fejet majd büsztöt is mintázott, valamint - a kor szobrászaténak egyébként is kedvelt szokása hogy ugyanazt a szobrot többféle anyagból is elkészítette. A feleségéről mintázott Sancta Matemek (1909) márvány, Körösfői-Kriesch Aladár bronz, színes és fehér majolika változata is készült. (Székely Aladár felvétele) 3
