Kerényi B. Eszter: Az arany ember - A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon (Gödöllő, 2003)

A SINA BÁRÓK AZ IRODALOMBAN

,4 2 arany ember 50 h asz árjának egyen ruhája. F.z időben báró Sina magához hívatta a daliás a laka fiatal írnokot s azt monda neki: - Ön művelt, jó családból való férfi; de azért ne vegye megbántásnak, ha önnek egy különös ajánlatot teszek. Itt van egy testőrhuszári öltöny, mely egészen az ön termetére van szabva. Ezt én a fejedelmi látogatás alkalmára készíttettem. Ha kész ön azt felvenni, a császárt fogja szolgálni benne; és nem tovább, mint négy napig. A fiatal fé/fi végiggondolt az ajánlaton és ráállt. Négy napig testőrhuszárkodott báró Sina mellett, s ez alatt deli alakja s finom modora által még azok figyelmét is magára vonta, a kik különben nem szokták az ilyen öltözetben levő embereket észre venni. Négy nap alatt letelt a szerződés ideje, mint ama mesebeli szolgálati esztendő, mely csak három napból áll; akkor magához hivatá Sina az ifja huszárviselt embert, s megköszönte neki a szíves készséget és hűséges szolgálatot. - Ezt az öltönyt pedig tartsa meg ön emlékül. S hogy azt még szükségből se legyen kénytelen viselni többé, fogadja mellé ezt a kis napidíjat. Az a kis napidíj negyvenezer forint volt. Ezt a történetet én Deák Ferenctől hallottam; tehát igaz. " 1

M A történet jól jellemzi Sina Simon azon vonását, amelyet Tóth Lőrinc is kiemelt az emlékbeszédében

1 szívesen adott minden rászorulónak, és igyekezett ezt úgy tenni, hogy ne sértse meg senkinek az önbecsülését. A család regényes gazdagsága, a fiú, Sina Simon hatalmas adakozásai hol irigységet keltettek, hol tetszést arattak, tiszteletet támasztottak az emberek körében. Ennek is köszönhető, hogy egy-egy tettük bekerült a magyar szájhagyományba, s máig őrzi nevüket. 151. Tóth 15. III. pp. 551-352. 152. Tóth L. p. 19.