Kerényi B. Eszter: Az arany ember - A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon (Gödöllő, 2003)

A CSALÁD GÖDÖLLŐN

37 A CSALÁD GÖDÖLLŐN a Sinák alatt is Bartal János (1816-1897) volt, akit még Lónyai János zárgondnok nevezett ki Bécsben a Grassalkovich-uradalom ügyvédjévé 1843. június 16-án. Gödöllőn a Sina bárók évei alatt, 1852-ben alakult meg az izraelita hitközség, az egyre nagyobb számban érkező zsidó kereskedőknek, iparosoknak köszönhetően"

1

4 Míg 1850-ben csak 1 kereskedő volt Gödöllőn, addig 1870-ben már 26."" Sina György csak egyszer látogatott Gödöllőre. 1852 júniusában fiával és két unokájával érkezett meg a településre, s hét nap után visszatért Bécsbe.'" Paulovits Mihály, az akkori római katolikus plébános-helyettes jegyezte fel a következőket: „Itt mutatása alatt szerencsés valék б méltóságánál ebédelni, hol örömmel tapasztaltam, hogy a fiatal Ráró Úr igen szívesen beszél magyarul, ki is megnézte templomunkat, s magát - nem egyesült görög létére - imádságaimba ajánlotta." 1856-ban meghalt Sina György, s a gödöllői uradalmat a többi birtokokkal együtt Sina Simon örökölte. Sina György halála azonban nem várt következményekkel is járt. „Május hó 18án elhunyt - megyénknek, különösen a gedellői egyház jótevő kegyura, mélt. báró Sina György, ki görög nem egyesült hitű lévén, mivel lelkéért — hitem elveihez szorosan ragaszkodva, azt soha semmiféle önérdeknek fel nem áldozva, jóllehet leghódolóbb tisztelője valék - gyászmisét nem tartattam, halála a legnagyobb kellemetlenségeket idézte elő az uradalmi, elvszerűleg működő papságnak, legkivált nekem, mint a főtisztek körében létezőnek" - írja Sponer József, az 1854-ben kinevezett új plébános-helyettes.'" Ennek eredménye lett aztán, hogy bár Sina Simon minden alkalmazottion Hovhannesian K. p. 42. 110. Ripka F. p. 153. 111. História Damns, 1852. 112. História Domus, 1852. 113. História Domus, 1856.