Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

NICOLA GORDON BOWE: A FÉNNYEL FESTŐK A GÖDÖLLŐI MŰVÉSZEK ÉS EGYEDÜLÁLLÓ VÍVMÁNYAIK AZ ÜVEGFESTÉSZETBEN

2

3 Hofer: i. m. 161. 2

4 Körösfői-Kriesch Aladár: A népművészetről. Magyar Iparművészet 1913. 351-355., angol fordításban in Keserű: i. m. 1988.19-20. 2

5 Gellér-Keserü: i. m. 1987. 2

6 Gellér a Hungarian Critics on the Aesthetic Movement című tanulmányában arról ír, hogy Nagy Sándor tolsztojánus és ruskini elveket követett. Hatott rá Nietzsche és a neognosztikus Schmitt Jenő Henrik filozófiája, i. m. 1999. 50. 2

7 Szabadi Judit: A magyar szecesszió művészete. Budapest, 1979. 72-73., erre vonatkozóan a következőket írja: „falkép, még pedig nedves vakolatra al freskó eljárással készített falkép, mozaik és üvegablak". Nagy Sándor kijelentését idézi: „Nem tekintem a művészetet fényűzési tárgynak, hanem az emberi lélek alapvető, s így nélkülözhetetlen megnyilvánulásának", valamint Körösfői-Kriesch szavait: „Valamely stíl lényege nem annak formáiban, de kifürkészhetetlen szellemében rejtőzik." 2

8 Ld. Gellér: Hungarian Stained Glass of the Early 20

,

h Century. Journal of Stained Glass Vol. XV111, no. 2.1986-87. 201-208.; Keserű: i. m. 1988, valamint uő: Art contacts between Great Britain and Hungary... 141-154. 2

9 'A.E.' [Artúr Elek]: Notes from Budapest. The Studio Vol. 93.1927. 62-63. 3

0 Ld. a 28. jegyzetet. 3

1 Lechner „Önéletrajzi vázlata" A Ház 1911-es számából, idézi Hadik András in: Ödön Lechner 1845-1914. Budapest, 1988.15., valamint Moravánszky: i. m. 1998.189-190. 3

2 Lechner - aki akárcsak Semper, Londonban töltötte a formálódás éveit - Berlinben tanult 1866-1868 között, nem sokkal Semper magnum opusának, a Der Stílnek a publikálása után (1861-1863): ebben Semper egy stílus egész struktúráját a primitív lakóhely felépítéséhez kapcsolódó anyagokkal való munka három alapvető módszeréhez vezette vissza: a szövéshez, a kerámiához és az asztalosmunkához. Ld. Moravánszky (1998) kontextuális elemzését Huszka Józsefnek a magyar szimbolikus ornamentika használatáról és eredetétről szóló írásainak Lechnerre tett hatásáról; továbbá Moravánszky: i. m.. illetve Keserű: Decorative Arts and Sources of Architectural Symbolism. Journal of the Decorative Arts Society 11,1987. 21. Alois Riegl 1894-es tanulmányának (Volkskunst, Housfleiss und Hausindustrie) a hatásáról, amely a népművészet definícióit vezette be. 3

3 Moravánszky: i. m. 1998.234. Mester Éva megjegyzi (Színes üvegablak - Decorative Glass. In: Lőrinczi Zsuzsa: Budapest in Detail - Építészeti részletek. Budapest, 1999.191.), hogy: „Az 1880-as évektől kezdődően sorra alakultak meg az üvegfestészeti műhelyek a fővárosban, amit az is jelez, hogy az 1911-es címlista már 11-et említ meg közülük." 3

4 Uo. 3

5 Ld. Gerle János: The Turn of the Century. Budapest, 1992. 20-22. 3

6 Gellér in Bowe (ed.): i. m. 121. Ld. továbbá Nicola Gordon Bowe: The Use of Stained Glass in the Vernacular Revival in Turn-of-the Century Central Europe. 1997 októberében a krakkói „Vernacular Art in Central Europe" című konferencián elhangzott előadás. Megjelent Jacek Purchla kiadásában (Krakow, 2001); valamint G. Bourgarel-G. Tomczak-A. Pasquier-A. Cingria: Józef Mehoffer. Fribourg, 1995; Pawel Karaszkiewicz: Creation, Reconstitution, "Faux". Etudes de Cas. In: Art. Technique et Science: La Creation du Vitrail de 1830 ä 1930. Liege, 2000. 109-115.; Józef Mehoffer: Opus Magnum. Krakkó, 2000. 9-10. és Stanisfaw Wyspiahski: Opus Magnum. Krakkó, 2000. 5. 3

7 Illusztráció (részlet) in Bourgarel és mások: i. m. 18., valamint az 1905-ös másolat (Nemzeti Múzeum, Krakkó) in Mehoffer: i. m. 2000.10. 3

8 Az 1883-as bostoni Külkereskedelmi Vásár számára készült céges brosúra, idézi Charles Harvey and Jon Press: William Morris: Design and Enterprise in Victorian Britain. Manchester, 1991. 52. 3

9 Körösfői-Kriesch: Ruskinról s az angol praerafaelitákról. Budapest, 1905. 4

0 John Ruskin: Modern Painting on Glass. In: The Stones of Venice. 3. kiadás London, 1874.11. kötet, Appendix 12. 4

1 Walter Crane: The Bases of Design. London, 1898.137-154. 4

2 Mackay Hugh Baillie Scott: Colour. Houses and Gardens - Arts and Crafts Interiors. 26. fejezet. London, 1906 (megjelent németül, 1912ben). 4

3 Nagy Sándor egy ismeretlenhez írt levele, Gödöllő, 1913. Idézi Gellér Katalin: Hungarian Stained Glass of the Early 20

m Century. 203. 4

4 Ld. Martin Harrison: Church Decoration and Stained Glass. In: Linda Parry (ed.): William Morris. London, 1996. 4

5 Ld. Anthony Gall: A House from Wood and Stone... From Words a Castle': An Introduction to the Early Work of Karoly Kos. Szakdolgozat, University of Queensland 1992; Ház és vár. Magyar Építőművészet 1994. 1. és 2. sz.; Karoly Kos (1883-1997). In: Peter Burnham (ed.): Architecture 1900. York, 1998.156-160. 4

6 Kós Károlyt idézi Koronghi Lippich Elek: A művészetek és a stílus. Magyar Iparművészet 1908. 120., angol fordításban idézi Gall: i. m. 1992. 2. 4

7 Idézi, valamint kontextusában és részleteiben is elemzi Gellér: i. m. 1982. 156-164. és 174. 4

8 Keserű: i. m. 1988.12-13. Ugyanitt írja. hogy „ezeket a balladákat először a XIX. század közepén jegyezték le. de a XX. század eleji kutató még mindig alapvetően változatlan formában találhatta meg őket", továbbá, hogy a népi mitológia archetípusai, mint amilyen például Ilona, az erdélyi Tündér Ilona avagy Heléna, visszavezethető Szép Heléna klasszikus alakjához. 4

9 Ld. továbbá Gellér: i. m. 1982. 156-164. és uő: i. m. 1986-87. 204-205. 5

0 'A.E.' [Elek Artúr]: i. m. 1927. 62. 5

1 Hasonlóan ahhoz, ahogy Körösfői-Kriesch tette az erdélyi Kalotaszeg Körösfő nevű településével, vagy finn pályatársuk, Akseli GallenKallela a Finnország és Oroszország között elterülő, hasonló jelentőségű Kalelával, Karelia változatlan formában fennmaradt központi területével. (Vö. Keserű: i. m. 1988.17.) 5

2 A gödöllői művészek közül Undi Mariska és Remsey Jenő szintén dolgoztak Róth Miksával. Nagy Sándor tervezte Henrik Fieber Üvegfestészet című, a modern magyar üveg festészetet bemutató könyvének borítóját, amely 1920-ban Budapesten jelent meg. Ld. Cormack: i. m. 10. 5

3 Rendkívül hálás vagyok Kirsi Kaislának, az espoói Akseli GallenKallelan Museosaatio munkatársának az adott témához kapcsolódó tanácsaiért és anyagokért, amelyeket 1990 februárjában részemre megküldött.