Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA

Gellér Katalin: A pacsirtatelepi templom üvegablakai. In: Dávid Katalin emlékkönyv. Budapest, 1993. Gellér Katalin: XX. századi bestiárium. Nagy Sándor fantáziarajzai. Magyar Szemle, 1993/8. 857-864. Gellér Katalin: A vonalak nyelve: vonalelméletek a századfordulón. Ars Hungarica, 1994/1.133-136. Gellér Katalin: Nagy Sándor pesterzsébeti freskói. Pesterzsébeti Múzeumi Füzetek 12. Budapest, 1996. Gellér Katalin: A szecessziós könyvillusztráció Magyarországon (1895-1925). Miskolc, 1997. Gellér Katalin: A gödöllői művésztelep. Magyar Művészeti Fórum, 1999/4. 59-63. Gellér Katalin: A gödöllői művésztelep 1901-1920 (magyar, német, angol nyelvű). Gödöllő, 2001. Geőcze Sarolta: Ruskin élete és tanítása. Budapest, 1903. Gerle János-Kovács Attila-Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. G. Merva Mária: „Gödöllő. Egy darab magyar művészet- és eszmetörténet." Magyar Iparművészet, 2001/2.17-21. Gopcsa Katalin: A népművészet varázsa. Horizont, 1989/2. Gödöllői művésztelep. Kiállítási katalógus.Budapest - Kecskemét, 1977. Gödöllői művésztelep 1901-1920. Kiállítási katalógus. Gödöllő, 1981. Golden Age. Art and Society in Hungary 1846-1914. Szerk. Éri Gyöngyi, Jobbágyi Zsuzsa. Budapest, 1989. Gyermekeknek való... Kiállítási katalógus. Gödöllő, 1980. [Gyöngyössy Nándor] Gy. N.: Nagy Sándor. Képzőművészet, 1932. május. 99-102. Hamvai Sándor: A székesfővárosi népház. Építő Ipar, 1912. 315-317, 327-329, Harsányi Kálmán: Emlékezés Körösfői Kriesch Aladárról. Brassói Lapok, 1924. 51. Harsányi Kálmán: Sidló Ferenc. Magyar Művészet, 1927. 252. Hegedűs László: Művészek Gödöllőn a XX. század első felében. 1979-1980. Kézirat. Gödöllői Városi Múzeum. A. 93, 285.1 és A. 92.81.1. (Jajczay János) J: Nagy Sándor három képe. Századok, 1902/V. 407-409, Jánszky Béla: A zebegényi templom. Zászlónk, 1910. április 15. Jászi Oszkár: Művészet és erkölcs. Budapest, 1908. Juhász Árpád: Életrajzi adatok MDK - C - 1 - 17/753. Juhász Árpád levele Lyka Károlyhoz MDK - C -1 - 17/754. Juhász Árpád: A matyóviselet dekoratív szépségéről. Magyar Iparművészet, 1913.190-192. Juhász Vilma (Gyöngyvér) visszaemlékezései Juhász Árpádra. 1985-1986. Kézirat. Gödöllői Városi Múzeum. A. 92.15.1. Jurecskó László: K. Líppích Elek - a hivatalos művészetpolitika irányítója - és a gödöllőiek. In: Gödöllőiek, szentendreiek (művészettörténeti tanulmányok), Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982. 9-34. [Kriesch Aladár?] K. K.: Egy laikus levelei a szerkesztőhöz. Alkalmazott művészet. Műcsarnok, 1901. 39. Kabdebó Gyula: Budapest Székesfőváros kislakás és iskola építkezése. Budapest, 1913. Kathy Imre: Medgyaszay István. Budapest, 1979. Kepes Ferenc: Schmitt Jenő Henrik élete és tanítása. Budapest, 1918, Keserű Katalin: Művésztelepek, csoportosulások. Művészet, 1975. december. 10. Keserű Katalin: Remsey Jenő a gödöllői művésztelepen. Művészettörténeti Értesítő, 1977/1. 24-37. Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep és a népművészet. Forrás, 1977/10. 86-87. Keserű Katalin: Körösfői-Kriesch Aladár. Budapest, 1978. (MK) Keserű Katalin: Mihály Rezső grafikus, a gödöllői művésztelep tagja. Művészettörténeti Értesítő, 1979/2.105-116. Keserű Katalin: Juhász Árpád szerepe a gödöllői művésztelepen. In: Gödöllőiek, szentendreiek, (művészettörténeti tanulmányok). Studia Comitatensia 10.1982. 41-50. Keserű Katalin: Zichy István önéletírása elé. In: A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve 1992. Gödöllő, 1993.138-145. Keserű Katalin: A finn példa. In: Dávid Katalin emlékkönyv. Budapest, 1993. B. Kiss Éva: A gödöllői iskola iparművészeti törekvései. Vigília, 1973/11. 740-743. Klinge, Matti: A finn föld és nép a „Jugendstil" korszakában. Művészettörténeti Értesítő, 1979/1. 8-12. Kornádi István: Az Iparművészeti Múzeum szecessziós gobelinjei a gödöllői művésztelep tükrében. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei U1-1V. 1959. 69-80. Koós Judith: Akseli Gellen-Kallela (1865-1931) és a finn-magyar művészeti kapcsolatok kezdetei. Művészettörténeti Értesítő, 1967/1. 44-66. Koós Judith: Az Art Noveau (Jugendstil, Secessio) nyugat-európai kialakulása: mesterek és törekvések. Művészettörténeti Értesítő, 1967/4. 261-278. Koós Judith: Style 1900. A szecessziós iparművészet Magyarországon. Budapest, 1979, Kós Károly: Körösfői Kriesch Aladár. Napkelet, 1920, 277-287. Kresz Mária: Ruskin, Morris, Crane and the discovery of Hungarian peasent art. The New Hungarian Quarterly. Budapest, 1974. 53-200. Kőszegi László: Körösfői Kriesch Aladár emlékezete. Díszítő Művészet, 1919-1920/1-6, 6-7. Kriesch Aladár: Összefoglalás. (A művészi nevelés kérdéséhez.) Műcsarnok, 1901/5. 93-96. Kriesch Aladár: Mit jelent hát a kalotaszegi művészet? Magyar Iparművészet, 1903. 250-256. Kriesch Aladár: Lötz Károlyról hetvenedik születése napja alkalmából. Művészet, 1904.1-6. Kriesch Aladár: A modern művészet apokalipszise (írta és felolvasta Kriesch Aladár 1904. február 14-ikén az Iparművészeti Múzeumban. Magyar Iparművészet, 1904.1. 71-75,11. 130-134. Kriesch Aladár felolvasása a művészetről. 1904. május 8-án a miskolci Vízcsöpp Társaságban. Miskolc, 1904. Kriesch Aladár: Hitvallásunk. Művészi Ipar, 1905/1. 6-7. Kriesch Aladár: Ruskínről s az angol praerafaelitákról. (A Műbarátok körében tartott előadás. I. Ruskin művészi hitvallása. II. Morris és reformtörekvései. III. A praerafaelista kör irodalmi működése. IV. A praerafaelita képírók. Budapest, 1905. Kriesch Aladár felolvasása a művészetről, h. n. [Budapest], é. n, [1905] Kriesch Aladár [bev.]: Lötz Károly emléke. 1833-1904. Budapest, é. n. [1905] Kriesch Aladár, Körösfői: Szakadozó szálak. Nemzeti Művészet, 1906/1.13. Kriesch Aladár: A magyar nép művészetének jövője. Népművelés, I. 1906. 1-2. sz. 159-165. Kriesch Aladár: A művész öntudata. Modern Művészet, 1906. 218-220. Kriesch Aladár: Intő szózat. Rajzoktatás, IX, 1906/5.198-199. május 1. Kriesch Aladár: Művészet és művelődés. Művészi Ipar, 1906/1. 3. Kriesch Aladár: W. Morris és a reformtörekvései. Magyar Iparművészet, 1906.15-20. Kriesch-Körösfői, Aladár: L'art rustique en Hongrie. In: L'Art rustique in Autriche et en Hongrie. Paris, é. n. 31-46. Kriesch Aladár, Körösfői: Gallén-Kalela Axeli művészetéről - vagy: a nagy passzióról és az ősi szimbólumok jelentőségéről. Művészet, 1908. 190-193. Kriesch Aladár, Körösfői: Művészi program. Magyar Iparművészet, 1909. 1. Kriesch Aladár, Körösfői: Székely Bertalan temetése. Művészet, 1910. 314-316. Kriesch Aladár, Körösfői: A lapp, az angol és a magyar társadalom. Népművelés, VI. 1911/1. 9-13., 12. köt. Kriesch Aladár, Körösfői: Székely Bertalan. Népművelés, VI. 1911/6. 315-320. 12. köt. Kriesch Aladár, Körösfői: Művészi nevelés az iskolában. Népművelés, VI. 1911/7. 30-32. Kriesch Aladár, Körösfői: Emlékbeszéde Székely Bertalan felett. Művészet. 1911.161-164.