Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

HORVÁTH HILDA: A GÖDÖLLŐIEK ÉS A KISGRAFIKA

libris-művészetben igen elterjedtté vált, mint a közelről való megismerés kifejezője. Idetartozik Nagy Sándor Lyka részére tervezett műve is - ahol a kalotaszegi ruhás főszereplő azt a kis festő figurát tartja a kezében, mely egyébként a neves műtörténész által szerkesztett Művészet című folyóirat címlapjáról ismert. Hasonló kompozícióval a századelőn más ex libris-művészeknél is találkozunk.

1

0 A gödöllőiek romantikus-nosztalgikus menekülése mítoszteremtő vágyakkal fordult részint a szabad természet, a tiszta művészet, részint a műit felé. A sajátos nemzeti szimbólumrendszer megteremtésének forrását az archaikus, régi hagyományokat őrző népművészetben látták a gödöllői mesterek. Az erdélyi gazdag népballadai és mondavilág jeleneteit archetípusokba formálták. Körösfői-Kriesch egyik ex librisén rejtélyes szarvas látható: talán a magyar mondavilágból lépett ki, a Csodaszarvas történetét idézi meg, s a művész más, hasonló témájú művéhez kapcsolódik. A találó, fantáziadús, szimbolikus kompozíciók mellett akad olyan is, mely széteső komponálása, gyenge rajzolata, homályos, körülményes mondanivalója miatt alig ismert. K. Lippichnek Nagy Sándor aprólékos tollvonásokkal rajzolt egy másik ex librist is, mely tudomásunk szerint nem került sokszorosításra. Vélhetően a művészet szabadságát és a tudomány szigorát illusztrálja.

1

1 Igen tanulságos áttekinteni azt a megrendelői kört, akiknek Nagy Sándor ex librist tervezett. Önmagának és feleségének közös ex librist készített, mely ars poeticájukat is sugallja. Egy művét Olgyai Viktornak, művésztársának szentelte, aki a rézkarc elismert tanára volt a Képzőművészeti Főiskolán. Szintén művésztársa, egyszersmind ex librisgyűjtő volt a kalandor életű polihisztor Rozsnyay Kálmán számára is készült egy kisgrafika. E művek kevéssé a művész, mint inkább a megrendelő személyiségét, egyéniségét fejezik ki, ezért sokfélék, nem igazán egységesek. A neves nyomdásznak, könyvkiadónak, Hornyánszky Viktornak szintén készített Nagy Sándor ex librist. Több művésztől rendelt ex librist Káldor Artúr, akinek a maga korában tekintélyes kollekciója volt, 1906-ban a Gyermekvédő Liga ex libris-kiállításán is kiállította gyűjteménye jeles modern darabjait.

1

2 1906-ban szintén szerepelt gyűjteményével a műgyűjtőként, az Iparművészeti Múzeum donátoraként és alkotóművészként egyaránt ismert br. Weissenbach János, aki joghallgatóként már a német Exlibris-Verein tagja volt, amúgy vidéki birtokán, a Somogy megyei Tabon, majd Nagyatádon élt. (Élete tragikus véget ért: öngyilkos lett.) Az Exlibris-Vereinnek több magyar tagja volt, hiszen amikor nálunk még nem volt szervezett gyűjtőélet, külföldön kerestek lehetőséget, akik cserélni szándékoztak. Tag volt például Pitta Lipót, rimaszombati jogász, Nagy Sándor tervezett számára ex librist. Az osztrák ex libris egyesület sorában volt Sofie Abelsberg, aki Nagy Sándortól származó könyvjegyét ajánlotta cserére az egyesület évkönyvében.

1

3 Ugyancsak itt volt tag Siklóssy László, a neves kultúrtörténész, a hazai ex libris-kutatás úttörője, aki 1914-ben egész sorozatot ajánlott fel a nevére készült művek közül, közöttük volt Nagy Sándor finom grafikája is.

14 Siklóssynak fontos szerepe volt a Szent György Céh megalapításában, az első modern értelemben vett gyűjtőegyesület életében és kiadványának, az általa szerkesztett, A Gyűjtő című folyóirat kiadásában, mely közölte a kor magyar ex libris-gyűjtőinek listáját is. Nagy Sándor művei közül igényessége miatt mindenképpen meg kell említenünk a Szent György Céh részére készült könyvjegyet, melyen A Gyűjtő című folyóirat címlapján megjelenő Szt. György lovas szobor (a Kolozsvári testvérektől) is látható. K. Líppich Elek miniszteri osztálytanácsos, a szépművészeti osztály vezetője, a művésztelep támogatója volt Nagy Sándor készítette ex librisét, s költeményeit is a gödöllőiek illusztrálták. Tudósok, neves közéleti személyiségek egyaránt vannak a könyvjegy-tulajdonosok névsorában: Czakó Ambró filozófus, Czakó Elemér, az Iparművészeti Múzeum tudós könyvtárosa (K. Lippich Elek gödöllőiek által illusztrált kötetének művészi elrendezése az ő nevéhez fűződik), Radisics Jenő, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője, Györgyi Kálmán, Lyka Károly művészettörténész, jó néhány jogász, továbbá Jászi Oszkár szociológus, a szocialista eszméket hirdető Szabó Ervin, Madzsar József s társaik. E megrendelői kör - vagyis a Nagy Sándor által ex librisszel megtisztelt kör - nagy része szellemi rokonságban volt magával az alkotóművésszel. A gödöllőiek összeköttetésben álltak Szabó Ervinnel, Madzsar Józseffel - Jászi Oszkár sógora, orvos, utóbb a Fővárosi Könyvtár főkönyvtárosa, majd aligazgatója -, aki egyébként a fogorvosuk volt.

15 Nem tudjuk, hogy minden egyes esetben ilyen mélységű személyes kapcsolatról, ismeretségről volt-e szó, bizonyos azonban az erkölcsi-etikai, társadalomkritikai, szociológiai összetartozás. Az sem biztos, hogy minden esetben direkt, közvetlen megrendelésről van szó, hanem inkább egy gondolat, egy eszme, a szellemi rokonság kifejezéséről, művészi alkotásba sűrítéséről. így e kis műfaj, az ex libris segít bennünket a szellemi és személyes kapcsolatok kibogozásában, kibontásában. A gödöllői művésztelep korai korszakában a morális indíttatású társadalombírálattal rokonszenvezett, így a társadalomelméletek közül az „[...] erősen etikai beállítottságú, a marxizmust a szubjektum oldaláról továbbfejleszteni kívánó Szabó Ervinéhez kapcsolódtak"

1

6, aki az egyén morális szerepét hangsúlyozta. Ex librisén két fiatal nő fog egymással kezet, az egyik sarlót, a másik könyvet tart, mintegy jelképezve Szabó Ervin nézeteit. Nagy Sándor a 20. század eleji szocialista líra két ismert költőjének műveit illusztrálta (Csizmadia Sándor: Küzde-