Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

HORVÁTH HILDA: A GÖDÖLLŐIEK ÉS A KISGRAFIKA

libris-művészetben igen elterjedtté vált, mint a közelről való megismerés kifejezője. Idetartozik Nagy Sándor Lyka részére tervezett műve is - ahol a kalotaszegi ruhás fősze­replő azt a kis festő figurát tartja a kezében, mely egyéb­ként a neves műtörténész által szerkesztett Művészet című folyóirat címlapjáról ismert. Hasonló kompozícióval a szá­zadelőn más ex libris-művészeknél is találkozunk. 1 0 A gödöllőiek romantikus-nosztalgikus menekülése mítosz­teremtő vágyakkal fordult részint a szabad természet, a tiszta művészet, részint a műit felé. A sajátos nemzeti szim­bólumrendszer megteremtésének forrását az archaikus, ré­gi hagyományokat őrző népművészetben látták a gödöllői mesterek. Az erdélyi gazdag népballadai és mondavilág jeleneteit archetípusokba formálták. Körösfői-Kriesch egyik ex librisén rejtélyes szarvas látható: talán a magyar mon­davilágból lépett ki, a Csodaszarvas történetét idézi meg, s a művész más, hasonló témájú művéhez kapcsolódik. A találó, fantáziadús, szimbolikus kompozíciók mellett akad olyan is, mely széteső komponálása, gyenge rajzo­lata, homályos, körülményes mondanivalója miatt alig is­mert. K. Lippichnek Nagy Sándor aprólékos tollvonásokkal rajzolt egy másik ex librist is, mely tudomásunk szerint nem került sokszorosításra. Vélhetően a művészet szabadságát és a tudomány szigorát illusztrálja. 1 1 Igen tanulságos áttekinteni azt a megrendelői kört, akik­nek Nagy Sándor ex librist tervezett. Önmagának és felesé­gének közös ex librist készített, mely ars poeticájukat is su­gallja. Egy művét Olgyai Viktornak, művésztársának szen­telte, aki a rézkarc elismert tanára volt a Képzőművészeti Főiskolán. Szintén művésztársa, egyszersmind ex libris­gyűjtő volt a kalandor életű polihisztor Rozsnyay Kálmán ­számára is készült egy kisgrafika. E művek kevéssé a mű­vész, mint inkább a megrendelő személyiségét, egyénisé­gét fejezik ki, ezért sokfélék, nem igazán egységesek. A ne­ves nyomdásznak, könyvkiadónak, Hornyánszky Viktornak szintén készített Nagy Sándor ex librist. Több művésztől rendelt ex librist Káldor Artúr, akinek a maga korában tekintélyes kollekciója volt, 1906-ban a Gyermekvédő Liga ex libris-kiállításán is kiállította gyűjte­ménye jeles modern darabjait. 1 2 1906-ban szintén szere­pelt gyűjteményével a műgyűjtőként, az Iparművészeti Mú­zeum donátoraként és alkotóművészként egyaránt ismert br. Weissenbach János, aki joghallgatóként már a német Exlibris-Verein tagja volt, amúgy vidéki birtokán, a Somogy megyei Tabon, majd Nagyatádon élt. (Élete tragikus véget ért: öngyilkos lett.) Az Exlibris-Vereinnek több magyar tag­ja volt, hiszen amikor nálunk még nem volt szervezett gyűj­tőélet, külföldön kerestek lehetőséget, akik cserélni szándé­koztak. Tag volt például Pitta Lipót, rimaszombati jogász, Nagy Sándor tervezett számára ex librist. Az osztrák ex lib­ris egyesület sorában volt Sofie Abelsberg, aki Nagy Sán­dortól származó könyvjegyét ajánlotta cserére az egyesület évkönyvében. 1 3 Ugyancsak itt volt tag Siklóssy László, a ne­ves kultúrtörténész, a hazai ex libris-kutatás úttörője, aki 1914-ben egész sorozatot ajánlott fel a nevére készült mű­vek közül, közöttük volt Nagy Sándor finom grafikája is. 14 Siklóssynak fontos szerepe volt a Szent György Céh megala­pításában, az első modern értelemben vett gyűjtőegyesület életében és kiadványának, az általa szerkesztett, A Gyűjtő című folyóirat kiadásában, mely közölte a kor magyar ex libris-gyűjtőinek listáját is. Nagy Sándor művei közül igé­nyessége miatt mindenképpen meg kell említenünk a Szent György Céh részére készült könyvjegyet, melyen A Gyűjtő című folyóirat címlapján megjelenő Szt. György lovas szo­bor (a Kolozsvári testvérektől) is látható. K. Líppich Elek miniszteri osztálytanácsos, a szépmű­vészeti osztály vezetője, a művésztelep támogatója volt ­Nagy Sándor készítette ex librisét, s költeményeit is a gö­döllőiek illusztrálták. Tudósok, neves közéleti személyisé­gek egyaránt vannak a könyvjegy-tulajdonosok névsorá­ban: Czakó Ambró filozófus, Czakó Elemér, az Iparművésze­ti Múzeum tudós könyvtárosa (K. Lippich Elek gödöllőiek által illusztrált kötetének művészi elrendezése az ő nevéhez fűződik), Radisics Jenő, az Iparművészeti Múzeum igazga­tója, a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője, Györgyi Kálmán, Lyka Károly művészettörténész, jó néhány jogász, továbbá Jászi Oszkár szociológus, a szocialista esz­méket hirdető Szabó Ervin, Madzsar József s társaik. E megrendelői kör - vagyis a Nagy Sándor által ex libris­szel megtisztelt kör - nagy része szellemi rokonságban volt magával az alkotóművésszel. A gödöllőiek összeköttetés­ben álltak Szabó Ervinnel, Madzsar Józseffel - Jászi Oszkár sógora, orvos, utóbb a Fővárosi Könyvtár főkönyvtárosa, majd aligazgatója -, aki egyébként a fogorvosuk volt. 15 Nem tudjuk, hogy minden egyes esetben ilyen mélységű személyes kapcsolatról, ismeretségről volt-e szó, bizonyos azonban az erkölcsi-etikai, társadalomkritikai, szociológiai összetartozás. Az sem biztos, hogy minden esetben direkt, közvetlen megrendelésről van szó, hanem inkább egy gon­dolat, egy eszme, a szellemi rokonság kifejezéséről, művé­szi alkotásba sűrítéséről. így e kis műfaj, az ex libris segít bennünket a szellemi és személyes kapcsolatok kibogozá­sában, kibontásában. A gödöllői művésztelep korai korsza­kában a morális indíttatású társadalombírálattal rokon­szenvezett, így a társadalomelméletek közül az „[...] erősen etikai beállítottságú, a marxizmust a szubjektum oldaláról továbbfejleszteni kívánó Szabó Ervinéhez kapcsolódtak" 1 6, aki az egyén morális szerepét hangsúlyozta. Ex librisén két fiatal nő fog egymással kezet, az egyik sarlót, a másik könyvet tart, mintegy jelképezve Szabó Ervin nézeteit. Nagy Sándor a 20. század eleji szocialista líra két ismert költőjének műveit illusztrálta (Csizmadia Sándor: Küzde-

Next

/
Thumbnails
Contents