Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

HORVÁTH HILDA: A GÖDÖLLŐIEK ÉS A KISGRAFIKA

berendezés, könyvek végtelen sora (Radisics Jenő) avagy a könyvek könyvét kereső, kutató ember (F. Baumgarten), tudós a könyvtárban (Jánosi Gusztáv), öreg bölcs könyvbe temetkezve, hagyományos attribútumokkal, mikroszkóppal, bagollyal (Madzsar József). Igen érdekes a görög szólás, a ZÉTEO ON B1BLON kétféle illusztratív ábrázolása: az egyiken egy ifjú, a másikon egy agg keresi, kutatja a könyvekbe rejtett tudást, az igazi könyvet. (Mindkét mű F. Baumgarten részére készült.) Nagy Sándor oeuvre-jében több jogi témájú allegorikusszimbolikus ex libris található. A pártatlan Justitia alakja, a mérleg és a paragrafus hagyományos jelképek, de alkalmasak arra is, hogy merész kompozíciókba kerülve új tartalmat hordozzanak (Hornyay Ödön, Juhász Andor). Hornyay Ödön ex librise kifejezi, hogy egy olyan jogászról van szó, aki otthagyta eredeti foglalkozását - profetikus akt, mérleg serpenyőjében a lába, teste köré szöges paragrafus tekeredik, de felnyújtott kezében már új életének jelképei: egy szív és női akt a művészet hármas címerpajzsával -, Hornyay törvényszéki bíró nyugdíjaztatása után kizárólag a festészetnek élt. Más esetben különböző minőségek, a jó és a rossz megmérettetését ábrázolja a művész: dr. Pitta Lipót ex librisén egy öreg jogász a törvényességet jelképező paragrafusokat helyezi el a mérleg egyik serpenyőjébe, míg a másikat lehúzzák a bűnre, gonoszságra csábító ördögök. Nagy Sándor ex libris-művészete minden esetben túlnő a konvención, átlényegítí a tárgyi világot. így kerülnek az oly jól ismert foglalkozási jelképek, szimbólumok merész, ötletteli kompozíciókba. A könyvjegy-tulajdonos individuuma és legfőképp a művész egyénisége uralkodik a konvenció felett. Sutba dobja a hagyományt akkor is, amikor látszólag a tradíció szerint alkot, heraldikus ex librist tervez. Itt a címer tulajdonképpen dísszé, ornamentális jellé válik, az egész kompozíció inkább dekoratív, mint heraldikus (Olgyai Viktor ex librise). Fantasztikus, amiként a címerpajzs is és főként a sisakfoszlány átalakul: utóbbi helyén két ágaskodó vad, Nagy Sándor fantáziájának szülöttei. Ehhez kapcsolódnak, ám széles körben kevéssé ismertek a művész azon alkotásai, melyek különféle elképzelt lényeket ábrázolnak. A gödöllőiek művészetében fontos helyet töltenek be azok a művek, melyeken saját művészi identitásuk fejeződik ki. A portrénak jeles, eddig talán nem eléggé méltányolt helye volt a gödöllői művészek életében - hiszen festményeik főszereplői gyakran saját maguk, s oly gyakran festették, rajzolták meg egymást, a kolónia művészeit vagy más munkatársait is. Körösfői a gödöllői szövőiskola vezetőjének, Frey Rózsának készített életrajzi ihletésű könyvjegyet: karcsú nő tekint bele egy fonalfestő kádba.

5 Nagy Sándor nagyméretű lapon („luxus-ex librisen") örökítette meg önmagát, feleségét, Kriesch Laurát és gyermeküket, amint egy hatalmas nyitott könyv előtt állnak, melyből óriási szem, Isten szeme tekint reájuk. Festményeken s a család fotóin láthatók hasonló megjelenésben, öltözetben. Vannak más önéletrajzi ihletésű ex librisek is: amikor a romantikus előképeket idéző emberpár az élet viszontagságai elől a paradicsomi lét tiszta világába menekül. A békés természeti környezet felett az ősi egyenlőség gondolata lebeg (dr. Illés Dezső). Az idilli, nyugodt élet utáni vágy a civilizációtól mentes tájba hajtja az embereket, természet és ember misztikus, panteisztikus eggyé válása azonban csak a művész képzeletében valósulhat meg. A vissza a természetbe gondolat fogalmazódik meg Nagy Sándor más művében is (Tovább, tovább... L902). Emberpárja a szűziesen tiszta élet jelképe. Mezítelenségük nem öncélúság és korántsem erotikus jellegű, hanem egy idealista elképzelés jegyében fogant s magasabb szellemiségű törekvéseket tükröz, az ember így fejezi ki önmagát, megszabadulva minden kötöttségtől, így nyújtja legteljesebben benső lényét, igaz valóját (K. Lippich Elek). A gödöllőiek természetes életmódja, nudizmusa,

6 életszemléletük, felfogásuk szerves része volt. Ember és természet egysége, a világmindenséget átfogó kozmikus életérzés jelképes ábrázolásokban ölt testet. Viszsza-vísszatérő szimbólum a Nap, mely általános, egyetemes jelentésén túl e művészi világban sajátos értelmezést kap. A vándor a végeláthatatlan úton a napkorong felé halad (Nemere Béla), mely a gnoszticizmus jegyében a világosságot, az értelmet, a megismerhetőséget jelképezi, a tudás szimbóluma (Rozsnyay Kálmán). Több vissza-visszatérő hagyományos jel, jelkép, tradicionális vallási szimbólum fordul elő Nagy Sándor művészetében, mint a Nap, a szív vagy a kígyó is. Égő szívet emel a magasba Kiss Dezső ex librisén az a férfiakt, aki közben kígyón tapos. Nagy Sándor hajlik a szimbolikus ábrázolásra. Jelképes, tolsztojánus szellemű ex librist tervezett Jászi Oszkár számára - Mester, hol lakol?- mely egyébként felidézi hasonló témájú temperafestményét, ahol szintén a Jézust követő művészbarátokat örökítette meg, ám annak hátterében megjelenik Tolsztoj alakja is.

7 A gödöllői mester művészpróféta gondolata a Bibliából merített téma kapcsán fogalmazódik meg. A szimbolikus tartalom tehát hagyományos ikonográfiái típusban ölt testet: Krisztus elhívja tanítványait.

8 A művész feladatát a Krisztus-tanítványok szerepével azonosítja, a művész próféta is egyúttal, a civilizációtól távoli istenes élet, a tiszta erkölcs és a tiszta művészet hirdetője. Egészen más jellegű, de igen sajátos ábrázolási típus a kisméretű szobrot kezében tartó női figura. Lényegében Bastien-Lepage egyik festményéhez köthető,

9 majd az ex