Gellér Katalin: A gödöllői művésztelep 1901-1920 (Gödöllő, 2001)

Medgyaszay István: A veszprémi színház Nagy Sándor sgraffilójával/1907-1908 Nagy Sándor mozaikja a marosvásárhelyi Kultúrpalota oldalhomlokzatán Nagysándor: Kádár Kata / üvegablak-triptichon. 1912-1913 Nagy Sándor sgraffitón, Körösfői-Kriesch grafikán és festményen, Remsey Jenő György faliszőnyegen (1910), Undi Mariska faliszőnyegeken és grafikákon, Sidló Ferenc szoborban formálta meg. Attila története hasonló módon kiemelt szerepű, Körösfői-Kriesch mozaikokon (Isten kardja, Aquileja ostroma, 1908), Nagy Sándor faliszőnyegen, üvegfestményen (.Attila lakomája, 1908-1909) és rézkarcon (Attila palotája, 1908) és csomózott szőnyegen (Attila hazatérése a vadászatról, 1908) jelenítette meg a 19. században divatba hozott témát. A magyar mítoszt ismert nemzetközi toposzokkal szembesítették. Nagy Sándor egyik írásában a Nibelung-ének és a Kalevala hőseihez mérte a magyar, Arany János és Petőfi Sándor teremtette hősöket. Toldit, korábbi tradíciót követve, Herkulessel rokonította Toldi című (1917) faliszőnyegén, Moiret Ödön pedig egyik plakettjén. Nagy Sándor a Kádár Kata történetét feldolgozó marosvásárhelyi üvegfestményén a női figura Ophelia-ábrázolásokat idéz. A magyar őstörténet hősnőit a görög, kelta, indiai meséket, mítoszokat megillető emelkedettséggel ábrázolták. Körösfői-Kriesch Kasszandrát, Nagy Sándorné Izoldát faliszőnyegen, Mihály Rezső Trisztán és Izoldát Aubrey Beardsley hatásáról tanúskodó grafikán jelenítette meg (1910 körül). Nagy Sándor Sakuntala történetének, Gyöngyvér, Ildikó, Réka asszony alakjának szentelt faliszőnyeget, grafikát és festményt. Árgirus királyfi és Tündér Ilona itáliai eredetű széphistóriáját már a historizmus monumentális művészei is a magyar mitológia részeként dolgozták fel. Ezt a tradíciót követte Körösfői-Kriesch és Zichy István is, akik faliszőnyeget (mindkettő ismeretlen helyen) készítettek a témára. AZ ÖSSZMŰVÉSZETL MŰ GONDOLATA A kiegyezéstől fellendűlő középítkezéseknek köszönhetően Budapesten és az ország nagyvárosaiban számos új épületet emeltek. A gödöllőiek viszonylag nagyszámú megrendelést kaptak a kultuszminisztériumban tanácsosi rangig jutó Koronghi Lippich Elektől, aki osztotta művészeti nézeteiket. Hasonlóképpen állt mellettük az egyházművészet modernizálásán fáradozó Fieber Henrik. A gödöllőiek a romantikus historizáló falképfestészet fő hazai képviselői, Than Mór és Lötz Károly által teremtett tradíciót követték, a legközvetlenebbül Székely Bertalan „színes, vonalas beszédjéhez" (Nagy Sándor) kapcsolódtak. Körösfői-Kriesch a millenniumi ünnepségekre festett