Gellér Katalin: A gödöllői művésztelep 1901-1920 (Gödöllő, 2001)

Moire' Ódörr. Léda /bronz, 1910 Körösfői-Kriesch történelmi festményei a magyar történelem nevezetes korszakait idézték meg. A 19. századi festőelődök és a historizáló kortársak kedvelt témája, Mátyás király kora több munkáján is megjelent, például az 1910-es bécsi vadászati kiállításon szereplő Sólyomvadászat Mátyás király korában című kompozícióján. A magyar múltból vett életképekhez hasonlóan monumentális művein is egy sosemvolt történelmi időt fogalmazott meg dekoratív, a vonal és a sík összefoglaló erejére épülő kompozícióin (Országház, 1902). Kovács Mihály és Madarász Viktor után Körösfői-Kriesch is feldolgozta Zách Klára tragikus történetét két nagyméretű festményen (1911). Walter Crane és Botticelli együttes hatása tükröződik az érzékeny, lágyan hullámzó vonaljátékkal kialakított, a csábítás jelenetét feldolgozó kompozíción. 1897-ben jelent meg először a gödöllőiek kedvelt témája, a csodaszarvas vadászata, amelyet Körösfői-Kriesch később az Országház egyik seccóján (Attila megmenti Budát, 1902) is megfestett. Arany János példájára az eredetmondát, a hunok történetét mitikus történetként fogták fel. A csodaszarvas vadászatát a telep tagjai közül szinte mindenki feldolgozta: Zichy István litográfián (1905), Mihály Rezsó: Trisztán és Izolda / tus. toll. akvarell, papír, 1910 körül