Gellér Katalin: A gödöllői művésztelep 1901-1920 (Gödöllő, 2001)

Thoroezkai Wigand Ede enteriőr-terve a Hímes udvar címú kötetből/Budapest, 1916, Táltos nyitányának aktív résztvevői voltak. Rájuk is illenek Kosztolányi Dezsőnek a Négyesi-szemináriumok hallgatóságát leíró sorai: „Tolsztojánusok, kik Krisztus-szakállat, hátrafésült nagy hajat viselnek és bőrsarujukból meztelen lábuk kandikál ki, pirosnyakkendős szocialisták, ... szelíd növényevők és teozófusok, akik esténként az Akadémia kávéházban Schmitt Jenőt hallgatják... Hogy milyen könyvet rejtegetnek a zsebükben, azt látatlanba is ki lehet találni, Nietzschét vagy Stirnert, vagy Marxot vagy Baudelaire-t. Költőink közül Komjáthy Jenőt vagy Vajda Jánost." KIVONULÁS: AZ ÚJ ÉLET MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI A HÁZ, A KERT ÉS A MŰHELY A HÁZ Gödöllő a 19. század végi, a várost elhagyó, tiszta forrásokat kereső és kézműves munkára szövetkező művésztelepek sorát folytatta. Személyes motivációkon kívül társadalmi tiltakozás is rejlett a kivonulásukban; a vidéki Magyarország iránti nosztalgia, a kapitalizálódó ország szociális-erkölcsi problémáival szemben egy korábbi életmód utópisztikus visszavágyása. Nagysándor veszprémi otthonában. 1906 körül Körösfói-Kriesch Aladár: Tükrös szekrény karosszékkel Körösfől-Krlesch Aladár: Liliomos szekrény