Sepetán Róberrt - Mordényi Endre: Gödöllő, 1956 - A forradalom és szabadságharc krónikája (Gödöllői Városi Múzeum, 1999)
Sepetán Róbert: Gödöllő, 1956 - A sortűz jellemzése
fontos, hiszen ily módon megfigyelhetjük a gödöllői sortűz helyét az '56-os sortüzek között. Három nagy kategória áll rendelkezésünkre: 1. a harci cselekmények közötti sortüzek, 2. objektumvédő és tömegoszlató sortüzek, illetve 3. megtorló típusú sortüzek. 2 6 Ismerve az eseményeket, a sortűz célját tekintve nem igényel különösebb bizonyítást az a tény, hogy a gödöllői sortűz a Rendőrkapitányság védelmét igyekezett biztosítani, így ez az objektumvédő és tömegoszlató sortüzek közé tartozik. További fontos ismérve az időbeliség, vagyis hogy mikor került sor az eseményre. Az október 25-i időpont a forradalom alatt (1956. október 23 - november 3.) eldördült sortüzekhez sorolja a történteket. Kézenfekvő lehetőséget nyújt, hogy összehasonlítsuk az ez időben Pest megyében, tehát Gödöllő környékén lezajlott hasonló akciókat. Több helyen is sortüzek dördültek el október 25-én és 26-án, főleg a ceglédi 45. tüzérezred intézkedéseinek eredményeképpen. így Cegléden kétszer is, míg több környékbeli településen egyszer szólaltak meg a fegyverek, hogy eloszlassák a tömeget (Monor, Tápiósüly, Maglód, Tápiószecső, Kóka). Ezek a sortüzek vértelen akciók voltak, halá97 los áldozat és sebesültek nélkül. Persze köztudottak a súlyos áldozatokat követelő, ezidőtájt pusztító sortüzek is, ám ezek kivétel nélkül nagyobb településeken, vagy városokban történtek (Budapesten, Győrött, Miskolcon). A kisebb helységekben nem volt szokás a tömegbe lőni, s erre nem is volt semmi szükség. A tömeg a figyelmeztető lövésekre azonnal feloszlott, ezért a gödöllői sortűz vérontása értelmetlen volt, s meglehetősen szokatlan is, ha figyelembe vesszük a környéken történt megannyi vértelen tömegoszlatást. Az összehasonlítás eredménye felveti a kérdést, hogy miért nem zajlott le hasonlóképpen vértelenül a gödöllői sortűz is. A katonai parancsnok 1957-ben tett vallomása szerint a sortüzet az aszódi sorkatonaság adta le. Amihez tulajdonképpen megvolt a lehetőségük, főleg az 1956. október 24-ét követő napokban. Ugyanis 24-e hajnalán a Honvédelmi Minisztérium épületében megalakult az MDP Központi Vezetőségének alárendelt Katonai Bizottság Apró Antal vezetésével, mely a forradalom fegyveres leverését tűzte ki feladatául oly módon, hogy felfegyvereztette a megbízható kommunistákat, kidolgozta a katonai diktatúra tervét, s a Katonai Bizottság valószínűleg még aznap kiadta a tűzparan9R csot. A gödöllői katonaság látszólag a pártbizottsággal együtt pontosan az utasítások szerint járt el, bár azt nem tudhatjuk, hogy a Katonai Bizottság határozatai eljutottak-e hozzájuk. A három tagú testület megválasztása 24-én, csakúgy, mint a kommunisták felfegyverzése összhangban állt a Katonai Bizottság döntéseivel. 2 9 A sortűz is tekinthető e folyamat következő lépésének, ám a sortűzre vonatkozó írott szabályzat megszegéséért (a szabályos sortűz kötelező lépései: figyelmeztetés, levegőbe lőtt sortűz, porzó sortűz, térd alatti magasságba lőtt sortűz) 3 0 mindenképpen felelősség terheli a vérontókat. Természetesen nem állítom, hogy a tűzparancs célzott lövésre szólt, 26 Sortüzek 1956 (Antológia kiadó, 1993) 27 Sortüzek 1956 (Antológia kiadó, 1993) 28 Sortüzek 1956 (Antológia kiadó, 1993) 29 Történeti Hivatal V-144776 Vizsgálati dosszié Pleizer Ferenc ügyében * (Pleizer Ferenc, katonai parancsnok kihallgatási jkv.) 30 Sortüzek 1956 (Antológia kiadó, 1993) 17
