Sepetán Róberrt - Mordényi Endre: Gödöllő, 1956 - A forradalom és szabadságharc krónikája (Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

Sepetán Róbert: Gödöllő, 1956 - Értékelés

alatt, sem utána a vizsgálati jegyzőkönyvek tanúsága szerint nem alkalmaztak fizikai erőszakot, s akiket nem engedtek 1-2 napon belül szabadon, azok ellátásáról is megfelelően gondoskodtak. A politikai célok szolgálatába állított „Fehér Könyvek" sorozat ezt a csoportot a „fehér terror" eszközének tekintette, holott a szabályosan vezetett kihallgatásokról jegyzőkönyvek készültek, melyeket a község katonai parancsnoka is kézjegyével látott el, s jogtalan akciókat tudomásunk szerint nem hajtottak végre. Egy vidéki községben, még ha az oly közel is volt a fővároshoz, nem volt könnyű a magyar Néphadsereg katonájának lenni. A község kiegészítő parancsnoka igyekezett a felsőbb utasításokat végrehajtani, és erősítést is sikerült szereznie, hogy megfelelő erővel rendelkezzen (aszódi katonák). Ám az események, mint annyi más parancsnokot, ebben az időszakban őt is komoly próbatétel elé állították. Az október 25-én eldördült tragikus kimenetelű sortűz után a további véráldozatokat elkerülni igyekvő katonatisztek rádöbbentek arra, hogy a Magyarországon előállt helyzetben nem alkalmazhatók a megszokott eljárások, s ezután törekedtek a „rend és a nyugalom fenntartására". Ám katonailag sokkal inkább átlátták a forradalom helyzetét. Tudatában voltak a sikerek értékével, s múlandóságuk valószínűségével. így elkerülhetetlen volt összeütközésük a forradalmi szervek képviselőivel, ám ez nem vezetett atrocitásokhoz. A katonai vezetés bölcsen engedett a többség akaratának. Később ezt, még a nem éppen együttérzéséről nevezetes Munkás-Paraszt kormány igazságszolgáltatási gépezete is elismerte. Gödöllő '56-os története mindenesetre érdekes és tanulságos krónikája egy fővároshoz közeli település forradalom alatti életének, s hasznos adalékokkal szolgálhat az országos események feltárásához és megértéséhez. 39 i