Sepetán Róberrt - Mordényi Endre: Gödöllő, 1956 - A forradalom és szabadságharc krónikája (Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

Sepetán Róbert: Gödöllő, 1956 - Egy mozgalmas nap krónikája (november 4.)

Egy mozgalmas nap krónikája (november 4.) A Forradalmi Katonai Tanács által képviselt „rend és nyugalom" állapotát a Nemzeti Bizottság és a Nemzetőrség mindaddig elfogadta és támogatta, míg a forradalom addigi eredményei veszélybe nem kerültek. Márpedig novemberben a szovjet csapatok vonulásáról ellentmondó hírek jelentek meg. Hivatalosan a kivonulásról beszéltek, de a vasúti távközlőn a szovjet alakulatok bevonulásáról érkeztek az üzenetek. A község vezetői a katonai parancsnokot igyekeztek rábírni, hogy szerezzen megfelelő mennyiségű fegyvert egy esetleges szovjet támadás esetére. A katonai parancsnok vonakodott teljesíteni ezt az igényt, attól tartva, hogy a község rendjének fenntartását nagyban megnehezítené a fegyveres civilek jelenléte. November 4-én azonban már nem volt kérdés, mit szándékozik tenni a közeli nagyhatalom. Hajnali 4 órakor megkezdődött a szovjet csapatok általános támadása. Nagy Imre másfél óra múlva bejelentette: „a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! - A kormány a helyén van!" 7

7 Ezután a katonai parancsnok a nemzetőrség követelésének, mely a védekezéshez szükséges fegyverek beszerzésére, illetve az egyetemi nemzetőrzászlóalj felfegyverzésére irányult, már nem tudott ellenállni, cselekednie kellett. Reggel 7 óra körül áttelefonált az aszódi kiegészítő parancsnoknak, s aziránt érdeklődött, hogy tudna-e fegyvert szerezni a közeli laktanyából. Az aszódi őrnagy K. Tibor megnyugtató választ adott: a raktárakat felnyitották, s várják a gödöllői katonaság tehergépkocsiját. A nemzetőrség külső őrparancsnoka, Mordényi Endre hajtotta végre a fegyverszállítást. Délelőtt 10 óra körül a telefonügyeletes jelentette a Katonai Tanácsnak, hogy a szadai forradalmi tanács telefonon küldött értesítést, miszerint községükben áll 2 darab páncélautó és 10 darab teherkocsi. A Katonai Tanácsnak tudomása volt arról, hogy a Gödöllő környékén állomásozó szovjet alakulat utánpótlását a gödöllői szovjet szertárból kívánja végrehajtani. Ezidáig szállítás nem történt, így nem is merült fel a kérdés, hogy megakadályozzák-e a szállítást vagy sem. A jelenlevő Hantos József nemzetőrparancsnok javasolta az utánszállítás megakadályozását. A katonai parancsnok egyetértett a javaslattal, de azzal a kikötéssel, hogy az akció csak a községen kívül hajtható végre. Ezután a nemzetőrparancsnok tartott eligazítást, közölte a feladatot, majd az eligazításon résztvevők felfegyverkeztek. A kivezényelt osztag parancsnoka Tatár István hadnagy lett. Az osztag a K-800-as lánctalpas vontatóval indult Szada felé, de mikor a gödöllői kastélyhoz értek, a szovjet teherautók éppen akkor hajtottak be a kapun. Az osztag leugrált a vontatóról és tüzelőállásba helyezkedett a község kellős közepén, de a hadnagy összeszedte az embereket, s vissza akarta vinni az osztagot a kapitányságra. Ám erre nem voltak hajlandóak, így a szovjet alakulat legvalószínűbb távozási útja felé 77 A forradalom hangja. Századvég füzetek 3. (Budapest, 1989) 32