Sepetán Róberrt - Mordényi Endre: Gödöllő, 1956 - A forradalom és szabadságharc krónikája (Gödöllői Városi Múzeum, 1999)
Sepetán Róbert: Gödöllő, 1956 - Új rend születik (október 26 - november 3.)
Megszervezték az egyetem védelmét biztosító Egyetemi Nemzetőrséget is, melyből 15 hallgató részt vett a községi Nemzetőrségben. Az egyetemisták egyébként nagyon jó kapcsolatban álltak a lakossággal. Bejártak a község gyáraiba, intézményeibe, rendszeresen részt vettek az Ideiglenes Nemzeti Bizottság ülésein, de a környéken is nagy szervezőmunkát végeztek. Nemcsak a gödöllői járás, de a szomszédos járások településeit is látogatták autóbuszaikon, s a lakosokat biztatták a Nemzeti Bizottságok és a Nemzetőrség megalakítására, s így a rend fenntartására. Ezen kívül komoly toborzó munkát folytattak október utolsó napjaiban, s november elején a környék fiataljai között, mivel az egyetem területén nemzetőrzászlóalj felállítását tervezték. A cél egy ütőképes alakulat felállítása volt. 4 4 A Katonai Tanszékről támogatták az elképzelést, sőt a zászlóalj parancsnokának egy tüzér alezredest neveztek ki 4 5 Az egyetem azonban nagyon rosszul volt ellátva fegyverekkel, s a rendelkezésükre álló kevés lőfegyver és lőszer csak az épület őrzésére volt elegendő. A sorra alakuló munkástanácsok és Nemzeti (Forradalmi) Bizottságok a község Ideiglenes Nemzeti Bizottságának mozgásterét kiszélesítették. A település új vezetői elég erősnek érezték magukat, hogy önállósuljanak, eltávolítva a Járási Tanácson dolgozó pártembereket, s kiterjesszék ellenőrzési és szervezési munkájukat a járás településeire is. E) A nemzetőrség A nemzetőrség (vagy ahogy a vizsgálati jegyzőkönyvek gyakran említik, a polgárőrség) szervezeti felépítése idővel sokat finomodott, s egyre alkalmasabb lett a rá váró feladatok ellátására. A nemzetőrség így két részre tagozódott, egyik a katonai, a másik a polgári csoport. 4 6 A katonai csoport feladata volt az objektumvédelem s a vagyonbiztosítás, melyet október végéig nagyon szegényes fegyverek birtokában láttak el 4 7 A csoport úgynevezett belső és külső őrségre tagolódott. A belső őrség az egykori Rendőrkapitányság, az akkori Nemzetőrség épületének és más fontos épületek (Járási Bíróság, Községháza) védelmével, illetve ellenőrzésével volt megbízva. A külső őrséget az anyagi javak védelmére rendelték, feladatuk az őrzésre kijelölt épületek, illetve vagyoni javak állandó őrségének megszervezése, így például a vasúti vagonok s raktárak megóvása a fosztogatóktól. A külső őrségek igyekeztek gondoskodni az őrszolgálat fegyverrel való ellátásáról is a településen végrehajtott fegyverbegyűjtési akciók révén 4 8 44 GATE Rektori Irattár B-856-17/57 FM ügyiratszám: 71.307/1957 '56-os Intézet Oral History Archívum 491. V. I. életútinterjú 45 '56-os Intézet Oral History Archívum 491. V. I. életútinterjú 46 Történeti Hivatal V-144776 Vizsgálati dosszié Pleizer Ferenc ügyében (Budapest Katonai Bírósága, B. VI.053/1957) 47 Interjú Mordényi Endrével, a Nemzetőrség őrparancsnokával 48 Történeti Hivatal V-144776 Vizsgálati dosszié Pleizer Ferenc ügyében (248. oldal) Történeti Hivatal V-144776 Vizsgálati dosszié Pleizer Ferenc ügyében (Budapest Katonai Bírósága, B. VI.053/1957) Inteijú Mordényi Endrével, a Nemzetőrség őrparancsnokával 23
