G. Merva Mária - Heltai Miklós: '48 kultusza- Kiállítás a Gödöllői Galériában (Gödöllő, 1998)

II. A kultusz kialakulásának okai Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc bukását oly mértékű véres megtorlás és elnyomás követte, mely nemzetközileg is fölháborodást váltott ki. A szökevényként és ellenállóként fölkoncoltakon kívül 120 hazafit végeztek ki ítélet alapján, 1200-at börtönöztek be. A büntetés egy fajtájaként a volt honvédek tízezreit sorozták be az osztrák hadseregbe. Számosan emigráltak vagy itthon bujdostak hosszabb-rövidebb ideig. A lapok, folyóiratok megszűntek, a tudományos intézmények, irodalmi társaságok nem működhettek. Világos után nemcsak a sajtószabadság szűnt meg, de maga a sajtó is a szó szoros értelmében. Volt egy periódus, amikor egyetlen magyar nyelvű lap jelent meg az országban, a Debrecen-Nagyváradi Értesítő. „Akinek neve volt, vagy be van zárva valahol az országban, vagy ki van zárva az országból - írta az önkényuralom első hónapjairól Mikszáth Kálmán a Jókai Mór élete és kora című könyvében. - Lap nincs, az utcákon nem hallani magyar szót. Talán el is pusztul a magyar nyelv. (...) A szó szoros értelmében tabula rasa lett Pestből." Az osztrákok zsandárok és besúgók hadát ültették a magyarok nyakára az 1850-es évek elején megszervezett államrendőrséggel. Minden tiltott volt, ami a forradalomra és szabadságharcra, a benne résztvevő személyekre emlékeztetett, ami alkalmas volt a nemzeti érzés ébrentartására. 1852-ben kormányrendelet tiltotta meg a Kossuthszakáll viselését, de üldözött volt a pörge kalap, a kokárda, helyenként a magyar nóta és a csárdás is. Negyvennyolc kultusza reakció volt a Habsburg-elnyomásra, válasz a Bach-rendszer embertelen, tiltó rendelkezéseire, a nemzeti érzést üldöző, kiirtani akaró magatartására. Ilyen körülmények között minden magyar ember kötelességének tartotta a menekülő honvédek bújtatását, segítését. Ahogyan Vajda János A bujdosás. Kép 1849-ből című visszaemlékezésében írta: „A közös, általános veszély a legszorosabb egyetértésre hangolta a nemzetet, mint egy szerető családot. Összebújtunk, mint a farkastól fenyegetett * - ,) nyáj. A 48-as forradalom és szabadságharc a magyar társadalom minden rétegének fontos volt, valóban össznemzeti ügy. A parasztság számára a jobbágyfelszabadítást, a nemzet részévé válást jelentette, és ezért ragaszkodott hozzá. 48 eszméinek és meghatározó személyiségeinek apoteózisa a nemzeti ellenállás egyik megnyilatkozási formája volt. 7