Lábadi Károly: A Grassalkovichok barokk kincsei (Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

hegyikristály üveggel lezárt kartusában Jézus keresztjének szilánkját helyezték cl. A barokk a miseruhákat is átformálta: éppen a XVIII. század folyamán a kazula, az ókortól ismert félkör alakú ruhadarab alját lekerekítették, s hegedű formájú lett. A máriabesnyői kapucinusok őrzik azt a vörös alapú, czüstszállal hímzett, 1770-ben készült casulát, amelyről a hagyomány azt tartja, hogy Mária Terézia esküvői ruhájából varrták. Tartozik hozzá manipulus és stóla is. A másik kazula fehér alapon tartalmaz hímzett barokkos színes virágindákat. Tartótextíliája már nem az eredeti színű. 1780-ban, amikor a hímzés készült, alatta meggyszínű volt a selyem. Mária Teréziától származik, az ő keze munkáját is őrzi a hatvani prépostnak adományozott miseruha. Barokk templomi építmények a keresztelőkutak: medencéjük márvány, s a fölé fából henger alakú palástot emeltek. Gazdagon díszítették faragásokkal, aranyozták. Csúcsukra szoborkompozíció került: Szent János megkereszteli Jézust (Gödöllő, Soroksár). A Grassalkovichok plébániái nemcsak vallási központok voltak: pár közülük szellemi erősség-