Lábadi Károly: A Grassalkovichok barokk kincsei (Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

csak kevésnek maradt fenn a neve: elsősorban a legjellemzőbb építmények, a gödöllői kastélykápolna kapcsán, a Grassalkovich-építészeti stílus megteremtésében felmerült Hillebrandt neve is, ám nem sikerült elégséges bizonyítékot fellelni mellette.

1

8 A máriabesnyői kegytemplom és kolostor építkezéseinek tervezőjéről és irányítójáról, Mayerhoffer Jánosról tud az utókor. Nagyságrendjében második legnagyobb templomépítkezésének, a soroksárinak — a besnyőivel számtalan rokonságot mutató templomnak — tervező-mestere is Mayerhoffer János volt. A hatvani Szt. Adalbert préposti templomot 1751 — 1757 között Orasehek Ignác és Jung József építészek tervezték és emelték fel. Az eddigi kutatók abban megegyeznek, hogy a külhoni mestereken kívül — akik közül többen a Pesti Építőcég tagjai voltak — hazai építőket, kőfaragókat és szobrászokat is szép számban foglalkoztattak.

1

9 8 Kapossy János: A Grassalkovichok mint művészetpártolók. In Napkelet, 1924. 308-309. 1

5 Uo. 309. p.