Remsey Agnes: Nagyobb mozdulat - kisregény (Városi Múzeum, Gödöllő, 1992)
I. rész Fut a hullám... - I. fejezet
amikor a felserdült gyerekek a számyrabocsátás idejét élték. Diána ebben az összeomlásban vőlegényét is elveszítette, akit pedig forrón szeretett. S hogy ezt a veszteséget akkor mégse fogta fel olyan tragikusan, mint az természetes lett volna, egy különös körülményben keresendő. A korszellem, párhuzamosan Diána sorsával, átlapozott a következő fejezetbe. Anyja házasságát a biedermeier-kor tette teljessé, a polgári törvények harmóniája. Nászi ruháját Párizs tcrmette, ugyanaz a Párizs, amely óriási katlan volt már akkor. Fortyogva főtt benne Európa múltja és összes termése. Habja minduntalan felvetett egy-egy új nevet, s ezek az új nevek ütköző köveivé váltak a csipkékbe burkolt polgári világnak, amelyeken pozdorjává váltak eszméi, erkölcsei. A világszellem küzdelmeinek útját szemlélteti az óriási képcsarnok, amit a századforduló művészei hagytak az utókorra. Az impresszionisták ecseteivel még habos csipkéket pingál Manet, Monet és Renoir. De a szépség már lekopik Lautrec éji pillangóinak arcáról. Feni a baltát Gauguin, amellyel rásújt a szenvelgő Európa ízlésvilágára. Van Gogh-ban már óriási örvény a világ és maga is beleszédül, Picasso pedig felöklendezi az alkotóelemeire bomlott hullát. Azután megjelennek a kísértetlátók, szellemidézők, álomfejtők, hogy elsirassák a nagy halottat. Chagall, Gulácsy, Braque közülük való. S a kiüresedett világ kisepert utcáin, szélsebesen fut végig a mondatvégi felkiáltójel: Chirico kislánya. A nagy színjáték, amit a festők ecsetjeikkel vívtak, rég túlnőtt már a gyönyörködtető festészet határain. A világszellem nagy vajúdását jelezte, s a katasztrófát, ami akkor már a küszöbön volt. De hányan jutottak el odáig, hogy értsék őket? Még azok sem, akik műveltségüknél fogva hivatottak lettek volna erre. Az a város pedig, ahol Diána nevelkedett, egyike volt a leglustábbaknak. Lassan baktatott a korszellem Magyarország felé, s még lassúbb volt az ütem, odalent Bácskában. A nagy jólét és a verhetetlen bácskai virtus nehezen vette tudomásul, hogy Európa levegőjében valami megváltozott. Mégis, Diána környezetében is akadt valaki, aki az erjedés csíráit elültette. A jelszó a női egyenjogúság volt. Egy csúnya 14