Remsey Agnes: Nagyobb mozdulat - kisregény (Városi Múzeum, Gödöllő, 1992)

III. rész Kétéltűek - II. fejezet

hittel, imádkozva tett lépés előkészület volt a következőre. Min­den hittel merészelt tett csak bátrabbá tette őket, hogy újat me­részeljenek. Bebizonyosodott, hogy nem vakmerőség Isten hűségére támaszkodni. Müller Györggyel csaknem egy időben még valaki érkezett a csertai szigetre. Az ifjúság lelki szakácsa, F.W. Foerster Zürich­ből. Prédikátornak kellett volna lennie, de ő leszállt a szószékről a szegényes otthonokba, a viszálykodó emberek közé. Rátapintott a ma élő ember mindennapos sebeire. Minap azt kérdezte tőle egy fiú, mit csináljon az ember, ha kellemetlen vendége jön? Ha úgy tesz, mintha örülne, az képmu­tatás, viszont azt mégse mondhatja az ember „Rettenetes! Már megint itt van! Foerster erre a kérdésre így válaszolt: - Ha egy kicsit gondolkodik valaki, talán eljut odáig, hogy a kellemetlen látogatókat szívesen fogadja. Tegyük fel mindig a kérdést, vajon mi lehet az oka, hogy kellemetlen alakká vált. Talán szomorú gyermekkor. Talán nem volt otthona, nem környezte őt szeretet, nehéz sors, sok csalódás volt osztályrésze. Ha ezt végig gondolja az ember, bizonyos szégyen fogja el a saját meg nem érdemelt sorsa miatt. Mindjárt más színben látja látogatóját. Szinte úgy tűnik, azért került hozzánk, hogy mi tegyünk jóvá valamit abból, amit az élet elmulasztott vele szemben. Lincoln, az amerikai elnök lovaglás közben egy disznót talált besüppedve a mocsárban. Leszállt a lóról, és kihúzta az állatot, jól bepiszkítva magát. Az emberek bámultak, mire képes az elnök egy állat miatt. „Nemcsak a disznó kedviért tettem - mondta az elnök -, hanem magamért is." Mit jelent ez? Azt, hogy a közöny eltompítja az ember éberségét. Ha Lincoln vergődni hagyta volna a disznót, elfojtotta volna magában a részvét szavát. Ha így lett volna, aligha lett volna a néger rabszolgák nagy felszabadítója. Oh, milyen boldogok voltak azok a fiatalok, akik erre az egye­temre jártak. Könyvtáruk a világ legkülönbözőbb gyűjteménye volt, és por nem állt meg ezeknek a könyveknek a tetején soha­sem. Tankönyvek, melyeket a föld különböző pontjain írtak, és olyan tantárgy körül forogtak, amit mindenkinek az abc-nél kellett kezdenie. 123

Next

/
Thumbnails
Contents