Remsey Agnes: Nagyobb mozdulat - kisregény (Városi Múzeum, Gödöllő, 1992)

III. rész Kétéltűek - II. fejezet

házak alakultak, gyógyíthatatlan betegségekből gyógyultak fel, egyetemi tanárok és diákok kiáltották világgá, és visszanyert életek bizonyították, hogy szunnyadó, lappangó képességek rejlenek az emberi természet méhében. Fel kell őket ébreszteni! Intuíció, távolba érzés, gondolatközlés, erkölcsi öntudat, a rejtett összefüggések megismerése, és a megismert jó realizálására való képesség. Ez az ember jövője, ha utánanyúl. És Keith doktor mit tesz ehhez hozzá? ő, mint jó sebész odatapint, ahol a fekélyek fekélye van. A nemek kapcsolatára. Ő egészen másként beszélt, mint reklámozott kortársai, akik a nemiség gátlástalan felszabadítását tűzték zászlójukra. Szerinte a legdrágább, legnemesebb nedv, amit minden test az új zsenge létrehozására termel. Nem más mint sejtjeink sóvárgása, amellyel fölülmúlhatja önmagát. Aki ezt a csodálatos nedvet ok nélkül szemétre veti, sírt ás a jövendőnek. A kiélt, fáradt test csak ledurvult utódokat tud létrehozni, és azok kezében hová fut az emberiség hajója? De saját magát is megkárosítja a tudatlan kéjenc, mert nem jut fel saját szellemi lehetőségeinek csúcsaira. Hiszen a fel nem használt nedvek energiája a testben akkumulálódik, és erőit felfokozza az alkotóképesség vagy a szellemi öntudat javára. Aztán rátér a doktor saját tapasztalatainak dokumentumaira. Megmutatja a szerelem áldozatait. Nem is azokat, akiket a szifilisz rág vagy más emlékei a kicsapongó éjszakáknak. Nem. Hanem a házasságok senki által fel nem tárt rémségeiről beszél. Azokról a barbár férfiakról, akik kézen nevelt kislányokat vettek feleségül, és mindjárt az első este úgy rontottak rájuk, hogy soha többé ki nem csírázhatott bennük a boldog szerelem. Sápadt arcú, karikás szemű asszonyokat sorakoztat fel, akikben fel sem lehet ismerni többet a hajdani szép lányokat. - Asszonyok figyeljetek! Leányok vigyázzatok! Ennek nem szabadna így lennie! Gondolkozzatok! Erdemes-e? Szépségtek, egészségiek oda néhány év alatt, és akinek a legdrágább kincsetek adtátok, ő sem ismer rátok. Elfordul tőletek, torz vágyaihoz új áldozatot keresve. Az ifjúságtokat akkor őrzitek meg, a szépségteket akkor ápoljátok igazán, ha hadat üzentek a nemi kiszolgál119