A gödöllői művésztelep 1901-1920 (Városi Helytörténeti Gyűjtemény, 1981)

Gellér Katalin: A gödöllői műhely

A gödöllői műhely Amikor Körösfői-Kriesch Aladár 1901 júniusában házat vett Gödöllőn, és azt saját tervezésű tapétáival, bútoraival s torontáli szőnyegekkel berendezte, lerakta a magyar szecesszió egyetlen szervezett társulásának, a gödöllői művésztelepnek az alapjait, s részese lett a századforduló dekoratív mozgalmának, mely első csúcsteljesítményeit műteremházakban érte el. 1904-ben átvette a németeleméri szőnyeggyár szövőszékeit, s Guillaume Margit vezetésével megindult a telep működésének központi tevékenységét jelentő munka. A népi szövést és a legbonyolultabb technikát követelő gobelinfajtákat kivitelező műhely számára Thoroczkai-Wigand Ede tervezett házat (címlap). Ez a terv nem valósult meg, de elkészült Nagy Sándornak, a telep másik vezető egyéniségének és Belmonte Leónak, terveik fő kivitelezőjének páros műteremháza, amelyeket az angol vidéki háztípusból kiindulva, a népi tradíció beépítésével, vasbeton és acélszerkezet alkalmazásával, egyéni forma- és felületkialakítással Medgyaszay István tervezett. Az alapítás módja szimbolikus megismétlése a Red House-t építő William Morris, a Tarvaspäät és Kalelát megteremtő Akseli Gallen-Kallela és a Hvitträsk-et felépítő Saarinen, Gesellius és Lindgren városból való kivonulásának, „szecessziójának". Egyben mutatja is a gödöllőiek számos forrásból merítő művészetének két fő irányulását, az angol példa követését és a népi hagyomány finnekhez hasonlítható alkalmazási módjával való közösséget. A gödöllői telep előzményének tekinthető a diódi nyári festőtelep, mely a tolsztojánus Boér Jenő kúriájában a Körösfői-Kriesch köré csoportosuló fiatal festőkből állt. Az erdélyi népművészetetés a még élő kézműipar szépségét is itt fedezték fel, elméletükben Ruskin középkori ideálvárosát az erdélyi faluközösség rusztikus színeivel ruházva fel. Nem tekinthető véletlennek, hogy a Gödöllőn letelepedett vagy rövidebb-hosszabb ideig itt tartózkodó művészek többsége (Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Zichy István, Juhász Árpád, Undi Mariska, Thoroczkai-Wigand Ede) jelentős népművészeti gyűjtőmunkát is végzett. A letelepedés fokozatosan történt: a Veszprémben lakó Nagy Sándor és felesége, Kriesch Laura kezdettől részt vettek a szervezésben, de csak 1907-ben költöztek ide. Undi Mariska tanulóéveitől ismerte Körösfői-Kriescht, Zichy István és Thoroczkai-Wigand Ede is korán kapcsolatba került Gödöllővel. 1905-ben Belmonte Leo Nagy Sándor Julian-akadémiabeli társa, miután elsajátította a párizsi Manufacture des Gobelins-ben a gobelinszövés technikáját, családjával együtt Gödöllőre költözött.