Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)

Szőke Balázs: Gödöllő 18. század végi településképének számítógépes rekonstrukciója

út. Ennek vonalában a kastély északi homlokzataival párhuzamosan jelölték ki a két telepeseknek épített utca helyét. A kastély keleti homlokzatával szemben indult az előbb említett utcákkal párhuzamos házsor, mely nagyrészt uradalmi épületekből állt és a Rákos patakig tartott. A keleti oldalon ezzel a házsorral szemben épült az uradalmi vendégfogadó emeletes tömbje, amely ma a Gödöllői Városi Múzeumnak ad helyet.

6 Hosszú déli homlokzata mögött rövid házsor állt, amelyet keleten a mai Petőfi Sándor utca keleti házsorának néhány háza zárt. Itt egy kisebb méretű tér keletkezett, amely csak nyugati, a kastély főhomlokzatának irányában volt nyitott. A logadó nyugati homlokzata enyhén megtört az eredeti utcavonalat követve.' Mögötte a három uradalmi épületből álló oromzatos beépítésű utca határolta a mai Szabadság tér keleti térfalát. A kassai országúttal és a kastély északi homlokzatával párhuzamos utca házsora itt hegyesszögben találkozott a fogadótól induló házsorral. A sarkon épült fel a református templom és a lelkészlak, amely az uradalmi épületekhez hasonlóan kéttraktusos és oromzatos volt. A ma Szabadság térnek nevezett és mára szétdarabolódott terület, térképen egy nagy, közel szabályos teret alkot.

8 Ez a térség azonban sohasem volt igazi tér, lényegesen nagyobb léptékű beépítés mellett sem válhatott volna azzá, méreti és a domborzati adottságok miatt. A városrész főtere a fogadótól délre elterülő fiókteresedés volt, amelynek méretei és beépítettsége is megfelelt a funkciónak. Az 1970-es évek előtt, a nagyrészt zártsorú, néhol emeletes beépítésű településrész volt Gödöllő legurbánusabb területe. A terület funkcióvesztése a HEV vasúti pályájának a 20. század fordulóján történt átvezetésével és a tér keleti házsorának részben lebontásával kezdődött. A déli térfalból csak két épület: az egykori testőrlaktanya és egy oromzatos barokk lakóház áll. A házsort a főútvonal szélesítésének indokával bontották el, a területen ma a Művészetek Háza áll. essH6 A korábban I lamvay kúriakánt is ismert épületről a falkutatás során bebizonyosodott, hogy a pince kivételével egységesen egy periódusban épült. 7 Gödöllő eredetileg a Rákos-patak nyugati oldalán futó utcára szerveződhetett. Ez az utca a mai Ady Endre sétányon kezdődhetett és a mai Gábor Áron utcán keresztül a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcáig tarthatott. Ennek vonala miatt törhet meg az épület nyugati homlokzata. 8 Ez különösen az első katonai leimérésen jó megfigyelhető.