G. Merva Mária (szerk.): A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 11. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Bokody József: A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG - A magyar cserkészet újjászületése a rendszerváltás után

1994 nyarán új székházat kapott a Magyar Cserkészszövetség Budán, a Tömörkény utcában. Budapest II.Tömörkény utca 3/a., a Magyar Cserkészszövetség új székháza 1994-től. A Testnevelési és Sportmúzeum volt az a közgyűjtemény, amely kezdetben gyűjtötte a cserkészemlékeket. 1994. augusztus l-jén azonban egy önálló cserkész muzeális intézmény jött létre a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye és Könyvtára néven, Bokody József vezetésével. Az új intézmény egyrészt átvette a Sportmúzeum cserkészgyűjteményét, másrészt önálló gyűjteményezési munkába kezdett, és anyaga szinte napról-napra gyarapodott az öregcserkészek adománya vagy hagyatéka révén. Az 1994. novemberi tisztújító közgyűlés Katona Tamást választotta meg elnöknek. Újból kapott Cserkészparkot a Szövetség Ady-ligeten, a volt Julianna-major helyén. Katona Tamás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke 1994-től 1998-ig 1995. augusztus 1-11. között Hollandiában Drontenben került megrendezésre a 18. jamboree. Ezen a magyar szövetségekből összesen 100 fős magyar kontingens vett részt. A külföldön működő magyar cserkészek először vehettek részt a magyar kontingensben. Egy őrs kerékpáron tette meg az utat Budapestről a táborhelyig. A magyar regösök, táncosok ismét jól szerepeltek. Kerékpáros őrs 1995-ben