G. Merva Mária (szerk.): A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 11. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Bokody József: A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG - A magyar cserkészet története
21 Rákosi Mátyás nem járult hozzá a magyar cserkészek kiutazásához. Veres Péter népi író, a Nemzeti Parasztpárt vezetője, miniszter a cserkészek kérésére járt nála több ízben, mondván, hogy „ha nem utazhatnak ki a magyar fiúk, a világ meggyőződik arról, hogy nálunk milyen terror uralkodik". Végül az eredetileg felkészített 400 fő helyett csak 200 fiú utazhatott el a Francia Államvasutak felajánlott vonatán. A fiúk meghálálták a bizalmat ügyességükkel és szerénységükkel. Rábai Miklós vezetésével a magyar népi ének- és tánccsoport, és a debreceni bábosok Vízváry László irányításával belopták magukat a táborozók szívébe. Sikerük leírhatatlan volt. A kajak ügyességi versenyen több száz induló között indult 4 magyar kajakos - kiket megszóltak a kissé kopott és agyonjavított kajakjukért - a selejtezőkből bejutottak a 20 fős döntő futamba, majd ott az első négy helyezést is megszerezték. Ez volt sokáig az utolsó jamboree, amelyen magyar cserkészek részt vehettek. A franciaországi Moissonban 1947-ben megtartott jamboree területén egy keskeny vágányú kisvasút reggeltől estig, megállás nélkül szállította a táborozókat. Körbe-körbe járt a táborban, amelyre menet közben lehetett fel- és leszállni. Ez adta az ott lévő magyar cserkésztiszteknek az ötletet, hogy a Csillebércen kialakítandó új Cserkészparkhoz, illetve 1948 augusztusában ott létesítendő 1848-as táborhoz egy ilyen kisvasutat építsenek. A Magyar Cserkészszövetség megkezdte a szervezést, de az általuk meghirdetett jubileumi tábort, a hatalomra került Magyar Dolgozók Pártja segítségével az utolsó pillanatban az úttörők vették át. így jött létre az Uttörőváros és az Úttörővasút. A jamboree-ról hazaérve október hóban megalakult a Cserkész-Úttörő Oszszekötő Bizottság. 1948. március 25-től Färber József lett az ügyvezető elnök. Mindenki tudta, hogy ez a magyar cserkészet végét jelenti. így is történt, az 1948 június 27-i közgyűlés határozata alapján a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége hivatalosan beolvadt a Magyar Úttörők Szövetségébe. A szeptemberi átadásig dr. Erdélyi Ferenc volt az elnök. Ezzel egyidejűleg megszüntették a Nemzetközi Irodai tagságot is. Elvették a cserkészek otthonait, létesítményeit, táborozó és más felszereléseiket, elkobozták vagy szétszórták az irattárakat, könyvtárakat. Erőteljes hajsza kezdődött a cserkészvezetők ellen, zaklatások, házkutatások következtek, s aki a szép szónak nem engedett, találtak koholt vádat, hogy internálják, bebörtönözzék vagy kivégezzék. Még a Gödöllőn 1943-ban felállított jamboree emlékszobor is útban volt, ledöntötték és ismeretlen helyre szállították. Volt, aki behódolt és az úttörők között találta meg helyét. Sajnos tévedtek, mert igen hamar eltávolították az úttörők közé állt egykori cserkészeket. Rábai Miklós
