G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Fábián Balázs: MÁRIABESNYŐI ZARÁNDOKLATOK
84 port indult el a hosszú útra. A búcsúsokat hat kocsi és egy autó kísérte. A zarándokok három nap alatt értek el Máriabesnyőre. A 400 fős gyalogoszarándoklat mellett érkeztek vonaton is Érsekújvárról hívők. 4 2 A következő évben megismételték a gyalogos zarándoklatot 150 fővel. 1940. szeptember elején Erdély és Székelyföld egy része is visszatért az anyaországhoz. Két héttel korábban kezdték meg egy könyörgő zarándoklat szervezését a Magyarországon élő erdélyi szervezetek, hogy imádkozzanak Erdély felszabadulásáért. 1940. augusztus 30-án Székelyföld visszatérésével a könyörgő zarándoklatból hálaadó zarándoklat lett. A zarándoklatra a Magyarországon élő erdélyiek jöttek el. 4 3 Később, 1943-ban a Székelyföld felszabadulásának emlékére, egy székelykaput állítottak föl a kegyhely bejáratánál, melyet székely fafaragók készítettek. 1945 és 1947 között nyaranta tartották a Kalász leánybúcsút, melyen a környék falvainak leányserege képviseltette magát. 1947-ben már 40 faluból érkeztek a leányzarándokok Besnyőre. 4 4 Az összes máriabesnyői zarándoklat közül a legimpozánsabb az 1905 óta minden májusban megtartott férfizarándoklat volt. A zarándoklat a fővárosi Mária kongregáció kezdeményezésére jött létre, és minden alkalommal egy-egy püspök vezetése alatt érkeztek a férfiak Máriabesnyőre. A hagyományos férfizarándoklatnak korábban előzménye is volt. 1902-ben indult el Budapestről egy férfi csapat Máriabesnyőre, majd ez a zarándoklat ismétlődött meg 1904-ben. Ezek készítették elő 1905ben a nagy és nyilvános férfizarándoklatot. Az egész zarándoklat kitalálója és a korai szakaszban vezetője P. Bóta Ernő volt, akinek sikerült megnyernie a férfiakat a Mária-kultusznak. Korábban viszonylag kevés budapesti férfi látogatott el a kegyhelyre. Férfiak inkább csak a vidékről érkező falusi búcsúsokkal érkeztek. Ezen próbált változtatni P. Bóta Ernő jezsuita atya, aki legfontosabb kötelességének a nagyvárosok férfivilágának valláshoz való visszavezetését tartotta. Először az iparostársadalom tagjait, majd pedig a tisztviselőket szólította meg. Később megalapította az iparosmesterek-, iparosiíjak-, tisztviselők- és végül a papok kongregációját. Az ő kongregistái vonultak föl először Budapest utcáin, hogy Máriabesnyőre zarándokoljanak. A máriabesnyői Férfizarándoklat. 1930-as évek 42 P. MEDGYESI DEZSŐ (szerk.): Máriabesnyői Missziós Naptár 1940. Máriabesnyő, 1939. 25-26. 43 P. BÖGÖZY VILMOS (szerk.): Máriabesnyői Zarándok naptár 1941. Máriabesnyő, 1940.18-21. 44 História Domus Besnyőiensis, III. 1945-85.
