G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Fábián Balázs: MÁRIABESNYŐI ZARÁNDOKLATOK

76 nep alkalmából triduum-ot tartottak. A fő istentiszteletet mindhárom napon magyar nyelven tartották, de a második napon a tótajkú, a harmadik napon pedig a német ajkú hívekhez külön szóltak. A nagymisét infuláns főpásztorok tartották szerzetes atyák és világi papok fényes segédlete mellett. A három nap alatt kb. 7-8000 ember látogatta meg a kegyhelyet, közülük 5 500-an járultak szentséghez. 1914-ben pedig a búcsút összekötötték a bevonultak családtagjainak segítésére indított akcióval.

1

4 A kisboldogasszonyi búcsú a főbúcsú mellett a másik leglátogatottabb esemény volt Máriabesnyőn. A résztvevők száma hasonló volt, mint a főbúcsú idején. Az 1947-es év a kisboldogasszonyi búcsú életében is kimagasló zarándoklétszámot produkált, az eseményen közel 20000 hívő vett részt. A nagybúcsúkhoz hasonlóan ekkor is számtalan településről érkeztek a zarándokok. 1948-ban búcsúsok jöttek: Albertirsa, Alsódabas, Budapest, Kosd, Nagykáta, Nyáregyháza, Szigetcsép, Tápiósáp, Ócsa, Verseg, Lajosmizse, Dány, Tápióbicske, Sári, Ecser, Maglód, Vecsés és Pécel településekről.

15 A XIX. század végén és a XX. század elején visszatérő vendége volt a kisboldogasszonyi búcsúnak IV. Ferdinánd toscánai nagyherceg, aki több alkalommal is részt vett az ünnepi nagymisén.

1

6 A kisboldogasszonyi búcsúk történetében volt olyan év is, mikor a búcsút egészségügyi problémák miatt betiltották, mint például 191 l-ben. A gödöllői járás főszolgabírája a következő határozatot hozta: „Véghatározat. Az ázsiai kolera ellen való védekezésről kiadott 110000/1911. számú belügyminiszteri szabályzat 51 § értelmében ez évi szeptember hó 8.-án Kisasszonynapján Máriabesnyőn tartandó búcsút tekintettel a koleraveszélyre betiltom. Indokok. Tekintettel a főváros területén szórványosan előfordult kolera megbetegedésekre és azon körülményre, hogy a fővárosból ezen búcsúra sokan szoktak kijönni s így a ragály széthurcolására bőséges alkalom lenne, a búcsú megtartása betiltandó volt."

1

7 A máriabesnyői búcsújárás menete - egymáshoz viszonyítva - a különböző búcsúk alkalmával is hasonlóan alakult. A zarándoklaton való részvételnek több oka és célja lehetett. A vallásos motivációk közt szerepeltek a bajban, betegségben való segítségkérés, a köszönet a segítségnyújtásért, a gyógyulásért, vagy 14 História Domus Besnyőiensis, II/4. 1910-1924. 15 História Domus Besnyőiensis, III. 1945-1985. 16 História Domus Besnyőiensis, II/3.1891-1909. 17 História Domus Besnyőiensis, II/4. 1910-1924. Fiatal lányok búcsús zászlókkal a székelykapu avatásán, 1943. Fotó: Dr. Szentpétery Tibor